Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VIII. Védjegy és fogyasztó
lalat védjegybejelentését az OTH azért utasította volna el, mert megtévesztő (akár az áru eredetére, akár tulajdonságára vonatkozóan megtévesztő) megjelölésre kért volna oltalmat. A törvény, illetve az annak alapján folytatott lajstromozási gyakorlat tehát hatékonyan védi a hazai fogyasztót a megtévesztő megjelölések védjegykénti oltalmának megtagadása eszközével. Ugyanakkor éppen fogyasztóvédelmi szempontból kérdéses, hogy a Vt. a 19. § (2) hek.-ben foglalt megtámadhatatlansági szabállyal (öt év elteltével, ha a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált, az nem törölhető) nem ment-e túl messzire? Vajon indokolt-e, hogy a vállalati érdek olyannyira megelőzze a fogyasztói érdeket, hogy a már lajstromozott megtévesztő védjegy e rendelkezés folytán örök életűvé válhasson? Véleményem szerint szocialista életviszonyok között helyesebb lett volna a megtámadhatatlanság kétségtelenül helyes szabályának bevezetése alkalmával differenciáltabb szabályozásra törekedni, a Vt. 19. § (2) bek.-ben foglalt sommás rendelkezés helyett. Ezt elsősorban a fogyasztói érdekvédelem tette volna kívánatossá. Megint más problémát vet fel, hogy szocialista vállalat részéről is előfordul olyan lajstromozatlan árujelző használata, amely megtéveszti a fogyasztót: néhány évvel ezelőtt a KERAVILL hozott forgalomba bolgár gyártmányú BUDAPEST megjelölésű rádiót, ahol a termék származására vonatkozó cirillbetűs megjelölés alig észrevehetően, hátul, eldugva szerepelt. Ä rádiókészülék minősége is kívánnivalót hagyott maga után. A BUDAPEST megjelölésű bolgár rádiók forgalomba hozatala azt követően történt, hogy Magyarország KGST-szakosítás keretében egyes rádiótípusok gyártási dokumentációját az arra kijelölt bolgár vállalatnak átadta. Annak idején magam is foglalkoztam ezzel az üggyel, amikor is a KERAVILL rádiószakboltjának vezetőjétől azt a meghökkentő választ kaptam, hogy a BUDAPEST megjelölés használatát a KERAVILL írta elő a bolgár gyártó vállalatnak, mégpedig azért, hogy a bolgár gyártmányú rádiók iránt a magyar fogyasztók bizalmát megalapozza. Azt hiszem, ez az eset elrettentő példája a fogyasztók félrevezeté-379
