Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

delmi vállalat importálta, a kiskereskedelmet pedig belkereskedelmi vállalat látta el azzal.

A bíróság mindkét alperest, nevezetesen a kül- és a nagykereskedelmi vállalatot marasztalta, s tiltotta el a CHAT-NOIR felirat és stilizált fekete macskával ellátott bolgár dezodorálószer további forgalomba hozatalától (3. P. 26 534/1976).

Az ítélet indoklása nem tartalmaz olyan tanítást, hogy azt érdemes lenne itt ismertetni. Erről az ügyről inkább csak figyelemfelhívás céljából emlékezem meg, annak szemléltetéséül, hogy nemcsak gyártó vállalat, de külkereskedelmi, illetve belkereskedelmi vállalat is elkövethet védjegybitorlást, ha kereskedői tevékenységét nem végzi kellő gondossággal. Bár az ítélet erről nem tesz említést, de a CHAT-NOIR védjegy hosszú idő óta közismert védjegy Magyarországon. Ezért az ezzel jogtalanul ellátott termék importjára semmiképpen nem lett volna szabad szerződést kötni. Az alperes külkereskedelmi vállalatot — nézetem szerint — súlyos gondatlanság terhelte. Szerencséje csupán abban volt, hogy mivel egyébként jó üzleti kapcsolatban van a külföldi védjegytulajdonossal, utóbbi nemhogy kártérítést nem kért tőle, de a már importált és bitorolt védjeggyel ellátott bolgár eredetű termékek értékesítéséhez is hozzájárult.

Ennél az egyezségi jellegű, illetve a felek peren kívüli megállapodására ismételten utaló bírósági ítéletnél felmerült azonban a kérdés: vajon helyes-e, ha a bíróság ilyen messzemenően figyelembe veszi a peres felek szándékát? Vajon fogyasztóvédelmi szempontból nem lett volna helyesebb az állam javára való marasztalás, valamint a határozat hírlapi nyilvánosságra hozatala? Hiszen a kereskedelem közismert külföldi védjeggyel vezette félre a hazai fogyasztókat, ez pedig véleményem szerint a fogyasztó megtévesztésének egyik legsúlyosabb esete.

326