Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

A fogyasztó, s különösképpen a védjegyes termék vevője (vevőkör) meghatározott és állandó minőségi színvonalú, rendszeresen forgalomban levő, megszokott helyen, áron és feltételekkel kapható, szükségleteinek megfelelő árut keres. A védjegyről ilyen árut ismer fel. A bitorló viszont rendszerint megbontja a védjegy és az áru ezen tartalmú kopcsolatát, és bizonytalanná vagy éppen hatástalanná teszi a védjegynek a termékről informáló szerepét. Ha a védjegy eltérő árujellemzőket szimbolizál, a vevőkör bizalma megrendül, sőt maga a vevőkör is több részre b omol hat. Ebből kifolyólag a védjegy árujelző funkciójának hatása csökken, sőt negatívumba megy át, mert azt a benyomást kelti, hogy a védjegy bizonytalan minőségű, egyenetlen feltételek mellett forgalomba hozott árut szimbolizál.

Ezek a hatások csökkentik vagy megszüntetik a védjegy kelendőségfokozó szerepét. A fogyasztó orientációja bizonytalanná válik és éppen ezért, mert a különböző áruk jelenléte ellenére is hat a kelendőség, a védjegy egy ideig még intenzíven tartja fenn a keresletet. Ez az intenzitás teszi lehetővé a nem eredeti áru megvásárlását és így mélyíti a bitorlás gazdasági hatását.

A közösség oldaláról nézve a kérdést, megállapítható, hogy ilyen tényállás mellett a védjegy megkülönböztető hatása nem érvényesül, tehát éppen az a cél hiúsul meg, amely miatt a társadalom kizárólagossági jogot biztosít a védjegy használatára. A vevő nem azt kapja, amit a védjegy alapján választ. Gyűrűződik a hatás a közvetett fogyasztónál is. A védjegyhez fűződő bizalom alapján kiválasztott, de nem a védjegy által képviselt minőségnek megfelelő alkatrészek, tartozékok, berendezések válnak meghatározott egység részeivé és ez a körülmény kihat az egész egységre, annak hírnevére és használhatóságára.

Ezek a gazdasági következmények természetesen nem jelentkeznek minden esetben azonnal a maguk teljességében. Ez a kérdést nem egyszerűsíti, hanem komplikálja. A bitorló ugyanis nemcsak igyekszik a védjegyet utánozni, hanem bizonyos mértekig a minőséget és az eladás feltételeit is. Ilyenkor észrevétlenebbül sajátítja ki a vevőkör egy részét. A védjegytulajdonos vállalattal való szoros kapcsolat hiányában azonban a kü-308