Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás
lönbségek szükségszerűen elő'bb-utóbb jelentkeznek. Ekkor ez az ismertetett hatás nagyobb intenzitással lép fel. A nagy számok törvényének megfelelően ugyanis: minél nagyobb menynyiségben van a piacon a bitorolt védjeggyel ellátott áru, a bitorlás gazdasági hatása annál jelentősebb. 2. A védjegybitorlás tényállása és szankciói A védjegybitorlást mind a büntetőjog, mind a polgári jog tiltja és szankcionálja. A súlyosabb szankciót természetesen a büntetőjog tartalmazza. A Btk. 296. §-a közérdekből tiltja a hamis termékjelzést. Eszerint: „Aki jelentős mennyiségű terméket olyan jelzéssel hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ez a szigorú szankció (1971-et megelőzően a Btk. csak egyévi szabadságvesztés-büntetést tett lehetővé) olyan generális prevenciós (általános értelemben vett) visszatartó hatást fejt ki, amely általában biztosítja, hogy ilyen tényállás alapján bűnvádi eljárás hazánkban csak elvétve induljon. A dolog természetéből folyik, hogy a bűnvádi eljárás hivatalból, pl. a KERMI feljelentése alapján, nem pedig a jogaiban sértett védjegytulajdonos kérelmére indul. A védjegytulajdonos vállalat szempontjából ugyanakkor gyengéje a büntetőeljárásnak, hogy a bitorlással okozott kár, gazdagodás megtérítése ebben az eljárásban nem biztosítható. Bizonyára ez az egyik oka annak, hogy — s ez jellemzi valamennyi iparilag fejlett vagy közepesen fejlett ország jogalkalmazását — a jogaiban sértett védjegytulajdonos a legritkábban tesz bűnvádi feljelentést bitorlás miatt, helyette polgári jogi eszközöket vesz igénybe. A védjegybitorlásnak a védjegytulajdonos számára gyakorlatiasabb szankcionálási lehetőségét a polgári jog, a védjegytör-309
