Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói

dója gazdasági funkcióból társadalmi funkcióvá alakulna át, amely jogi eszközökkel is szankcionálást nyer. Hyen átalakulás­ról beszélni túlzott volna, a védjegy minőségjelző funkciója to­vábbra is elsődlegesen gazdasági funkció, sőt a védjegynek ta­lán legfontosabb, de legalábbis egyik legfontosabb gazdasági funkciója. Ugyanakkor viszont megállapíthatjuk, hogy a védjegy minő­ségjelző funkciója mind a szocialista, mind a kapitalista társa­dalmi-gazdasági rendben igen fontos, nagy jelentőségű funkció, szocialista viszonyok között pedig még magasabb fejlettségi fo­kot is ér el, azáltal, hogy a hagyományos minőségjelző funkció felelősségi elemekkel kombinálódik, amely kombináció társa­dalmi érdekből következik be. c) Vállalat jelző funkció A védjegy vállalatjelző funkciójával kapcsolatos problematika a szerzőt személy szerint is hosszú ideje foglalkoztatja. Több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor a szocialista iparosítás kez­deti eredményei már oly módon is jelentkeztek, hogy a hazai iparvállalatok termékeinek szélesebb skálája jelent meg a világ­piacon, időszerűnek látta a védjegyfunkciók számbavételét a magyar népgazdaság viszonyai között. Ezen első kísérlet alkalmával — a kapitalista szakirodalom megállapításait átvéve — a tőkés piacok vonatkozásában azt mondotta, hogy a védjegy egyik fő funkciója a származást jelző funkció. Ez utóbbi segítségével a gyári védjegy arról tájékoz­tatja a fogyasztót, hogy az árut melyik gyár állítja elő, a keres­kedelmi védjegy pedig arról, hogy melyik kereskedő hozza azt forgalomba. Majd a szocialista tervgazdálkodás viszonyaira ve­títve e megállapítást, e védjegyfunkció vonatkozásában azt írta, hogy a védjegy származást jelző funkciója szocialista viszonyok között is változatlanul érvényesül.9 9 Vida: A védjegy és az ipari termékek értékesítése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. 19., 28. old. 28

Next

/
Thumbnails
Contents