Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

liktuális kötelem,112 amely egyrészt a védjegytulajdonos vállalat, másrészt a védjegyet jogellenesen használó harmadik személy (vállalat) között hoz létre jogviszonyt.

1. A védjegybitorlással sértett vállalati érdek

A bitorlás következtében jelentkező érdeksérelem vizsgálata alkalmával Regőczy nyomán,113 célszerű a védjegy funkcióiból kiindulni.

A védjegy gazdasági funkcióihoz fűződő érdek két oldalról vizsgálható. A védjegyhez fűződő alanyi jog érdekszférája az, hogy a védjegytulajdonos vállalat számára a megjelölés kifejtse származást jelző, árujelző, minőséget jelző, kelendőségfokozó hatását. A közösség oldaláról nézve viszont ugyanezek a funkciók biztosítják azokat a garanciákat, amelyek a védjegyes termék származására, gyári eredetére vezethetők vissza, az áruhoz fűződnek és a szükséglet kielégítésére való alkalmasság tekintetében orientálnak. Ennek megfelelően a védjegyoltalom a jogos személyes érdek és a társadalmi érdek ötvözete: a bitorlás sérti a védjegytulajdonos vállalat alanyi jogát, s ugyanakkor a félrevezetés ténye következtében sérti a társadalmi érdeket is.

Ezért elsősorban a védjegytulajdonos vállalatnak áll érdekében a kizárólagosság érvényesítése, másodsorban pedig a társadalomnak ugyanezen okból áll érdekében, hogy a jogérvényesítés elvi feltételeit biztosítsa. (Ezen a ponton már eltérek Regőczy tői, ö ugyanis a jogosított és a köz érdekét egyenrangúnak tekinti.)

A védjegytulajdonos vállalat iszempontjából az érdeksérelem a következő elemeket foglalja magában. A bitorolt megjelöléssel ellátott termék a piacon azt a látszatot kelti, mintha azt a védjegytulajdonos vállalat állította volna elő. Ezzel szemben a

112 Tilos cselekmény elkövetése folytán az elkövető és a sértett között ; létrejövő jogviszony, amelynek polgári jogi szankciói vannak a jogaiban

sértett fél javára (eltiltás, kártérítés stb.).

113 Regőczy: i. m. 329. old.

306