Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VI. Idegen védjegy használata: licencia
hogy nincs tudomása harmadik személy oltalmi jogainak esetleges fennállásáról, amely a szerződés tárgyát képező preparátum előállítását vagy eladását akadályozná. Ha azonban ennek ellenére netalán harmadik személy jogai mégis sérelmet szenvednének, Olivin az ezzel kapcsolatos eljárást, valamint minden költséget és kártérítést magára vállal.” Meglepő, hogy a szerződés a védjegy használatát licenciadíj fizetése nélkül engedélyezi, holott mint látni fogjuk, e konstrukcióban az egyik legnagyobb értéket éppen a védjegy jelenti a CAOLA számára. Más lapra tartozik, hogy a licenciadíj megállapításakor bizonyára nem hagyták figyelmen kívül a védjegyhasználati jogot. Mégis a más szakmákban szokásos szerződéskötési gyakorlathoz viszonyítva szokatlan a védjegylicencia ingyenességének hangsúlyozása. A BAC dezodoráló spray gyártása esetében a tényleges értéket nem a gyártástechnológia, hanem az illatanyag beszerzési lehetőségének biztosítása és a BAC védjegy használata jelentette a CAOLA részére. A BAC dezodoráló spray illata bevált, a fogyasztók az egész világon kedvelik, s az illat és a BAC védjegy által ehhez kapcsolt asszociáció gazdasági értéket jelent. A BAC dezodoráló spray gyártása négy színben (kék-fehér, barna, rózsaszín, zöld) történik, s minden szín más illatot fejez ki: ezek közül a kék-fehér alkoholmentes, a másik három alkoholos. Értékesítés kizárólag belföldön történik. A BAC dezodoráló spray termelése és fogyasztása az első négy évben meredeken futott fel, 1976-ra elérte a 4 millió darabot (doboz), a következő évben a termelés stabilizálódott, az 1978. évben pedig megkezdődött a kereslet csökkenése. A kereslet csökkenése persze nem gyártási okokra, hanem a belkereskedelmi viszonyok alakulására vezethető vissza: az áruválaszték bővítése érdekében a dezodorálóspray-importot jelentősen növelték, ami versenyhelyzetet alakított ki. Ma már kedvelt és keresett dezodorfajták, és ezért versenytársai a BAC-nak a MAN-DEO (NDK), a REXONA (Jugoszláviában licencia alapján gyártják), a JET (svéd) és a FA (NSZK). Minőségét illetően (külső megjelenés, illat, technikai kivitel) tulajdonképpen nem volna versenyterméknek tekinthető a hazai 289
