Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
III. A vállalat és a védjegy
ség erről a reklám érvről lemondani. Az ilyen eljárás az előállító és exportáló vállalat közötti kapcsolatokat szorosabbra fűzné. Ez más szempontból is fontos volna. Elsősorban ugyanis az előállító vállalat hivatott arra, hogy a külföldi vevők meggyőzésére alkalmas érveket találjon. A külkereskedelmet lebonyolító és az ipari termékeket előállító vállalatok reklámtevékenységét a legteljesebb egyetértésben kell kifejteni. (Varga: A reklám. 133. o.) Amikor a külföldi értékesítés szolgálatába állítjuk a védjegyeket, abból kell kiindulni, hogy a védjegyek a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok külföldi követei, amelyek a „Made in Hungary” felirattal ellátott magyar áruk megkedveltetésével jelentősen fokozhatják és állandósíthatják a magyar iparvállalatok exporttermékei iránt megnyilvánuló külföldi keresletet. 5. A VÉDJEGYRE VONATKOZÓ JOG A népgazdaság szempontjából legértékesebb és legfontosabb védjegyek döntő többségével az állami vállalatok és szövetkezetek rendelkeznek. A külföldi tőkés vállalatok Magyarországon bejegyzett védjegyeinek szintén nagy jelentőségük van a magyar ipar és a hazai fogyasztók szempontjából. A hazai magánkisiparosok és magánkereskedők védjegyei viszont népgazdasági szempontból csekély jelentőségűek. A társadalmi vagyont (állami vállalatok és szövetkezetek vagyonát) képező védjegyek közül népgazdasági szempontból az állami vállalatok védjegyeinek van nagyobb jelentőségük, ezért elsősorban ezekkel foglalkozunk. Mielőtt ezzel kapcsolatban a védjegyet használó állami vállalatok jogait ismertetnénk, egy terminológiai kérdésre kell felhívnunk a figyelmet. 52
