Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

III. A vállalat és a védjegy

növekedését eredményezhetik, de nem eredményezhetik az egész belföldi áruforgalom népgazdasági szintű, globális növekedését, mert ez az egész belföldi vásárlóerő és természetesen a termelési kapacitás függvénye.)

4. A VÉDJEGY A KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN

A védjegyeknek a külföldi értékesítés, az áruexport szempontjából szinte még fontosabb szerepük van, mint a belföldi értékesítés szempontjából. A védjegynek a belföldi értékesítésben betöltött funkcióiról elmondottak általában a külföldi értékesítés tekintetében is helytállóak.

A külföldi értékesítésről mindenekelőtt azt kell megemlítenünk, hogy a védjegyek a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus békés gazdasági versenyében, pontosabban üzleti versenyében fontos szerepet játszanak. A legjobb szocialista és kapitalista vállalatok között komoly és tudatos üzleti verseny folyik. Például az Egyesült Izzónak legtekintélyesebb világpiaci versenytársai a holland Philips és az amerikai General Electric, a Cbinoinnak és a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak a svájci Wander, Ciha, Sandoz és a többi ismert gyógyszervegyészeti gyár. Ezek a vállalatok pontosan ismerik külföldi versenytársaikat. Legtöbb iparvállalatunk profiljához hasonló profilú vállalat azonban minden országban több is van, így tehát iparvállalataink többségének a világpiacon nem két-három, hanem meglehetősen sok versenytársuk van. Ilyenek például a csavargyárak, a ruhagyárak, a konzervgyárak stb., melyek világpiaci versenytársaikat nem is tudják név szerint megnevezni. A versenytársak nagy száma miatt még inkább szükséges, hogy ezek a vállalatok exportvédj egyeket alkalmazzanak. E vállalatok számára még sokkal fontosabb, hogy külkeres-46