Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

XI. Reklám és védjegy

bolti polcokon pedig feltűnő helyeken tartsák azokat. A kirakatok, vitrinek megtöltéséhez utánzatokat , maketteket bocsátanak a boltok rendelkezésére. Az árunak a kirakatokban, boltokban történt elhelyezését pedig ügynökeikkel és utazóikkal rendszeresen ellenőriztetik.

A kirakatnak, a bolt belső berendezésének a védjegy reklámozását célzó felhasználása során akadnak azonban különleges, az eddig tárgyaltaktól eltérő eljárások is. Kivételesen előfordul például az is, hogy némely bolt az általa árusított árucikkek iránt az érdeklődést úgy tudja a legjobban felkelteni, ha kirakatát — bár ízlésesen díszítve — lényegileg üresen hagyja, vagy alig néhány darabot helyez el benne. Példa erre az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat Kossuth Lajos utcai óraszaküzletének 1961 első felében megvalósított kirakatberendezése. Ebben az üzletben, ahol a vevők az utcáról beláthatnak a boltba, a falakat fekete drapéria díszíti, amelyeken 5—6 centiméter nagy ságú aranyozott színű betűkkel, fantáziára mutató szétszórtsággal szerepelnek a bolt által forgalomba hozott órák védjegyei. A különféle óra véd jegyeknek ilyen diszkrét, de mégis határozott reklámozása az előkelőség látszatát kelti, különösen ha a bolt kirakatát a szomszédos boltok kirakataival hasonlítjuk össze. A bolt kirakata, berendezése (teljesen függetlenül az óravédjegyeknek egyébként nagyon dicséretes reklámozásától) önmagában, kirakatrendezési szempontból is első osztályú megoldás. (Mint minden kirakat, természetesen ez a kirakat is előbb-utóbb szükségszerűen átrendezésre kerül, e tapasztalatok azonban a kirakatrendezési munka során hasznosíthatók.)

A kirakatrendezés bizonyos vonatkozásokban az iparművészet egyik ága, amely bizonyos különleges ismereteket is megkíván (áruismeret, alkalmazott lélektan stb.). Igazi kirakatrendezési szakemberré csak igen hosszú tanulás és gyakorlati tapasztalás után válhat valaki.

239