Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

X. A védjegy rokonai

nálnak és nem áruvédjegyeket, a vállalati név és a válla­lati védjegy gyakran azonos. Erre már a védjegyfajták fel­sorolása alkalmával is utaltunk. Példaként említettük meg a „Chinoin”, „Venus” stb. nevet. Kapitalista viszonyok között gyakori a családnevek vállalati névként és védjegy­ként történő egyidejű használata, ilyenek például a „Chanel”, „Parker” stb. Nyilvánvaló, hogy ha egy vállalat védjegye a világ­piacon ismertté válik, akkor a vállalat helyesen járt el, ha vállalati nevét is a piacon bevezetett és bevált védjegy­hez igazítja, ennek megfelelően változtatja. Helyesen járt el tehát a Röntgen és Orvosi Készülékek Gyára, amikor, miután önálló exportjogot kapott, „Medicor” védjegyéhez igazította a vállalat nevét is, aminek folytán a vállalat elnevezése ma: Medicor Röntgenművek. A fordított eljárást választotta a Ganz-Mávag, amely a két nagyvállalat össze­vonása után egy új védjegyet, a „Ganz-Mávag” védjegyet vezetett be a világpiacon. A két ellentétes, de azonos eredményre vezető eljárás során mindkét vállalatot az a felismerés vezette, hogy előnyös, ha áruszállításai alkalmá­val, levelezése során, cégszerű aláírásai alkalmával, valamint külkereskedelmi propagandatevékenysége során a fogyasz­tók mindig egy és ugyanazon megjelöléssel találkoznak. A vállalati név és a védjegy azonossága következtében a fogyasztók figyelme nem oszlik meg a két megjelölés között, hanem a kettőnek különböző formákban történő ismételt jelentkezése a fogyasztókban az elérhető emlékezeti hatást kedvezően befolyásolja. A vállalat neve azonban a legtöbb esetben különbözik a vállalati védjegytől. Ilyen esetekben pedig a vállalat neve, amely az árun ugyancsak gyakran szerepel, olyan gazdasági tényező, amely a védjegyhez hasonló gazdasági funkciókat tölt be (származást jelző, minőségi garancia, üzletszerző, funkciók). Vannak olyan vállalataink, különösen a könnyü-214

Next

/
Thumbnails
Contents