Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

X. A védjegy rokonai

iparban, amelyek védjegyeket egyáltalában nem használnak. Ilyenek például a Budapesti Harisnyagyár, a Bajai Ruhagyár, a Vörös Hajnal Közszállítási Cipész és Csizmadia Ktsz. stb. Ezeknél a vállalatoknál és szövetkezeteknél a vállalati név alapján lehet a vállalat termékeit más vállalatok azonos vagy hasonló termékeitől megkülönböztetni.

A vállalat nevét az árukban ugyanúgy fel lehet tüntetni, ugyanúgy lehet reklámozni, akárcsak a védjegyet. A vállalat neve a védjegyhez hasonló (versenyjogi) védelemben is részesül az utánzásokkal szemben. A vállalati név hátránya a védjeggyel szemben az elnevezés rendszerinti hosszúsága.

A vállalat neve szerepel a gyár kapuján, az üzlet portálján, azt a naponta arrajáró, arra utazó sok ezer ember olvassa el. Hasonló a helyzet a vállalat szállítóeszközeivel, (tehergépkocsik, autóbuszok), amelyeken szereplő vállalati elnevezést, különösen ha az feltűnően van ráfestve a járműre, mozgásuk következtében még sokkal több ember látja nap mint nap. Mindezekre való tekintettel a vállalat neve a szocialista tervgazdálkodás viszonyai között is fontos gazdasági szerepet játszik.

2. ÁRUCIKKEK KÖTELEZŐ MEGJELÖLÉSE (GYÁRI JEL)

Valamennyi szocialista ország belső törvényei (a hatályos magyar jogszabályok is) előírják, hogy valamennyi belföldi előállítású iparcikket olyan megjelöléssel kell ellátni, amelynek alapján a fogyasztók kétséget kizáró módon megállapíthatják az áru előállítóját.

A vállalatok e megjelölési kötelezettségüknek választásuk és tetszésük szerint három különféle módon tehetnek eleget:

a) védjeggyel,

b) a vállalat nevének feltüntetésével,

215