Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IX. A védjegy használata

belajstromoztatását. A perben a brazil bíróság megvizsgálja a védjegytulajdonos mulasztásának súlyát, és ha mulasz­tását elfogadhatóan (pl. beviteli tilalom stb.) nem okolja meg, törölni fogják védjegyét. A másik hiányosság: a védjegy megújításának elmulasztása azzal a jogi következménnyel jár, hogy a lejárt védjegy többé nem újítható meg, hanem a védjegyjogi oltalmat csak újbóli lajstromozással (új védjegy bejegyzésével) lehet meg­szerezni. Aligha kétséges, hogy a társadalmi vagyont képező védjegyek gondos kezeléséhez szorosan hozzátartozik a véd­jegyek megújításával kapcsolatos teendők elvégzése is. Ennek pedig előfeltétele, hogy a vállalatok egyéb vagyon­tárgyaikhoz hasonlóan védjegyeikről is nyilvántartást vezessenek. (A nyilvántartásnak a védjegyre vonatkozó leg­fontosabb adatokat kell tartalmaznia.) Az eddig elmondottak a védjegy rendes fenntartásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. A védjegy rendes fenntartásával kapcsolatos teendőkön kívül bekövetkezhetnek olyan rendkívüli események is, amelyek különleges intézkedéseket, különleges eljárásokat tesznek szükségessé. Ilyen rendkívüli esemény például, ha a vállalat védjegyét (mindegy, hogy lajstromozott vagy lajst­­romozatlan védjegyét) más kezdi el használni. Ilyesmi még a szocialista szektorba tartozó vállalatok és szövetkezetek viszonylatában sem megengedhető. Mi indo­kolja ezt az állásfoglalást? A társadalmi vagyon gondos kezelésének egyik alapvető szabálya, hogy a társadalmi tulajdon tárgyait csak rendel­tetésszerűen szabad használni. Ezért a társadalmi vagyont képező védjegyet is csak az a vállalat vagy szövetkezet használhatja, amelynek céljaira az készült (amely annak kizárólagos használója, illetve kezelője). Régen túl vagyunk azon a kezdetleges felfogáson, hogy a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonának fogalmát a bárki részéről történő 204

Next

/
Thumbnails
Contents