Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IX. A védjegy használata

szabad használat fogalmával azonosítsuk. Nyilvánvaló, hogy ezt a védjegyek esetében sem tehetjük. Itt is a társadalmi tulajdon kezelésének általános szabályai szerint kell eljárnunk. Ezért az állami fegyelem, a társadalmi vagyonnal való rendes gazdálkodás követelményeivel összeegyeztethetetlen, hogy az egyik állami vállalat vagy szövetkezet védjegyét egy másik állami vállalat vagy szövetkezet minden jogcím nélkül használhassa.

Még veszélyesebb azonban az az eset, amikor a védjegyet a vállalat versenytársai (főként külföldi versenytársai) kezdik használni. Az ilyen, a versenytársak oldaláról jövő és a védjegy ellen irányuló mindenfajta akaratlan vagy tudatos eljárás ellen, amely veszélyezteti a védjegyet, illetőleg annak kizárólagossági helyzetét, a védjegyet meg kell védeni.

Milyen cselekményekről van itt szó?

A védjegyeket, illetőleg azok kizárólagossági helyzetét veszélyeztető cselekmények: ha a versenytársak a vállalat védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló védjegyeket jegyeztetnek be, vagy azokat lajstromozás nélkül használják. Az ilyen eljárások ellen fel kell lépni. Ez nemcsak védjegyjogi szempontból szükséges (hiszen ha a vállalat eltűri, hogy védjegyét mások is használják, a védjegy szabadjelzéssé válik), de a társadalmi vagyon védelme szempontjából is.

Hogyan lehet az ilyen cselekményekről tudomást szerezni, és mit tehet a vállalat az ilyen eljárások megakadályozása érdekében?

A vállalat védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló védjegyek belajstromozásának ellenőrzése nem ördöngős, bár nem is könnyű feladat. Ezt a feladatot a védjegylajstromok állandó figyelésével, a vonatkozó szabadalmi közlönyök állandó tanulmányozásával lehet megoldani. Minthogy e feladat végrehajtása rendszerint meghaladja egy-egy vállalat erejét, ezért például a Kohó- és Gépipari Miniszté205