Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VIII. Új védjegyek kialakításának technikája
a) a védjegy megnevezését, ábrás, kombinált védjegy vagy embléma esetén csatolni kell az ábra nyomdai sokszorosítására alkalmas 5x5 cm nagyságú klisét, valamint az erről készült 12 nyomdai lenyomatot, vagy pedig meg kell bízni a Danubia Szabadalmi Irodát a klisé és lenyomatok elkészíttetésével, b) a vállalat pontos nevét, címét (ezek a megbízó vállalat levélpapírjáról amúgy is kitűnnek), c) azt, hogy a védjegyet a vállalat milyen árukra nézve kívánja belajstromoztatni. A c) pontnál rövid időre meg kell állnunk, mivel az áruk meghatározásának, vagyis azon áruk felsorolásának, amelyekre nézve a védjegy bejegyzését kérik, a védjegyjogi oltalom szempontjából igen nagy jelentősége van. A védjegy ugyanis csak azokra az árukra nézve részesül jogi oltalomban (használható kizárólagossági joggal), amelyek a védjegy árujegyzékében szerepelnek. Például a kozmetikai cikkekre belajstromozott „Opera” védjegyet egy fehérneműkészítő szövetkezet női alsóruhákra minden további nélkül belajstromoztathatja, mivel az illatszerek és a fehérneműek egymástól eltérő áruk. Azon áruk meghatározásának, amelyekre nézve a védjegy belajstromozását kérik, azért is nagy jelentősége van, mert utóbb, évtizedekkel a védjegy belajstromozása után az árujegyzék már nem bővíthető, akárhogy fejlődik is a vállalat. Ilyen esetekben a vállalat olyan áruk tekintetében, amelyeket az árujegyzékbe eredetileg nem vettek fel, természetesen ugyancsak használhatja a védjegyet, de csak mint lajstromozatlan védjegyet. Ennek következtében pedig ezen áruk tekintetében a védjegy csak korlátozott jogvédelemben részesül. Lásd a lajstromozatlan védjegy jogvédelmét (VIII. fej. 5. pont). Ezért a védjegy belajstromozása alkalmával a lehető legnagyobb körültekintéssel 181
