Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VIII. Új védjegyek kialakításának technikája
kell megállapítani azokat az árukat, amelyeknek felvétele a védjegy árujegyzékébe célszerű. A védjegy árujegyzékének összeállítása alkalmával (hasonlóan a szabadalmi igénypontok megszerkesztéséhez) az általánosításokra kell törekedni, mert ezáltal a védjegy számára biztosítandó jogvédelem körét is növeljük. Az árujegyzék ilyen összeállítása emiatt nagy gyakorlatot igénylő feladat, miért is e munka elvégzéséhez célszerű iparjogvédelmi ügyintézői vagy szabadalmi ügyvivői képesítésű szakembert igénybe venni. Ha a vállalat ilyen szakemberrel nem rendelkezik, újra csak a Danubia Szabadalmi Iroda közreműködésének igénybevételét ajánlhatjuk. Mivel a megbízáshoz végzendő általánosításokhoz a vállalatoknak szükségük van bizonyos támpontokra, itt közöljük a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió szakértő bizottsága által meghatározott áruosztályokat. Megjegyezzük, hogy ezeket az áruosztályokat a magyar ipari és kereskedelmi vállalatok is figyelembe veszik hazai és külföldi védjegybejelentéseik alkalmával, annak ellenére, hogy alkalmazásukat — más szocialista országoktól eltérően — nálunk a törvény nem teszi kötelezővé. Az áruosztályokat egyrészt azért veszik figyelembe, mert a legtöbb országban a védjegyek belajstromozása (és így a magyar védjegyek belajstromozása is) áruosztályok alapján történik, másrészt azért, mert az áruosztályok a bennük foglalt általánosítások következtében a jogvédelem körét is növelik. A célszerűségi szempontok tehát azt tanácsolják, hogy a vállalatok már a védjegyek belajstromozására adandó megbízás alkalmával is figyelemmel legyenek ezekre az áruosztályokra, amelyek egyébként a következők: 1. Ipari, tudományos, fényképészeti, mezőgazdasági, kertészeti vagy erdészeti célú vegyi termékek; (természetes vagy mesterséges) trágyák; tűzoltószerek; keményítő (edző) szerek és 182