Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VIII. Új védjegyek kialakításának technikája
Ezért minden új védjegy bevezetése, illetőleg belajstromozása előtt szükséges, hogy a vállalat a védjegylajstromban történő kutatással meggyőződjék arról, hogy az új és bevezetni tervezett védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló védjegy más vállalat javára korábban nem lett-e bejegyezve. Amennyiben a vállalat a védjegy bevezetését nemcsak Magyarországon, hanem más országokba is tervezi, ezekben az országokban is el kell végezni az előzetes kutatást. A védjegylajstromban végzett előzetes kutatás szakértelmet, védjegyjogi ismereteket és nem utolsósorban (külföldi kutatás esetén) devizát kíván meg. A vállalatok pedig mindezekkel az eszközökkel csak a legritkább esetekben rendelkeznek. Ezért az előzetes kutatás lebonyolítása érdekében a Danubia Szabadalmi Irodát (V., József nádor tér 10.) célszerű igénybe venni, mert nevezett vállalat profilját képezi a védjegyjogi oltalomnak belföldön és külföldön történő megszerzése állami vállalatok, szövetkezetek és magánosok' részére. A Danubia Szabadalmi Irodának adandó előzetes védjegykutatásra szóló megbízásban közölni kell a) a belajstromozni kívánt védjegyet (ha ábrás, úgy 5x5 cm nagyságban a védjegy ábráját is annyi példányban, ahány országra a kutatást kérik, valamint három tartalékpéldányban) , b) azt, hogy a védjegyet a vállalat milyen árukra nézve kívánja használni, c) azt, hogy a védjegyet mely országban vagy mely országokban kívánja használni. A b) és c) pontok megadásánál célszerű figyelemmel lenni a távlati fejlesztési tervekre, és az exportpiacok várható és tervezett növelésére, más szóval célszerű a kutatási megbízást szélesebb árukörre és több országra vonatkozóan 12 A védjegy 177
