Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VIII. Új védjegyek kialakításának technikája
megadni, mint a jelenleg gyártott áruk köre és a jelenlegi exportpiac. Itt megjegyezendő, hogy 22 ország, köztük hazánk is egy úgynevezett nemzetközi védjegyunióba tömörült, aminek az az előnye, hogy ebben a 22 országban (helyesebben Magyarországot leszámítva 21 országban) egyetlen kutatással lehet megállapítani, hogy a védjegy életképes-e, Ezen országok nemzetközi védjegyei számára a genfi nemzetközi iroda központi védjegylajstromot vezet. A központi védjegylajstromból pedig egyszeri kutatással megállapítható, hogy a védjegy belajstromozásának lesz-e a lajstromozást gátló úgynevezett relatív (harmadik személyek részéről felmerülő) akadálya. A nemzetközi védjegyunióhoz tartozó országok a következők: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Egyesült Arab Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország, Marokkó, Monaco, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Tunisz, Vietnam. (1962. január 1-i állapot.) Amennyiben tehát az export szempontjából csak ezek az országok jönnek figyelembe, úgy elegendő, ha a vállalat a védjegykutatásra vonatkozó megbízás alkalmával csak azt közli, hogy a nemzetközi védjegylajstromban történő kutatást kér. Az ilyen kutatás ugyanis jelentős devizamegtakarítást eredményez, s minthogy a deviza ellenértékét a vállalatnak forintban kell megtérítenie (a devizát a Danubia Szabadalmi Iroda biztosítja, az nem a megbízó vállalat devizakeretét terheli), a nemzetközi védjegylajstromban történő kutatás önköltségcsökkenési szempontból is ajánlatos. A védjegykutatás eredményének beérkezte után igen gyakran kiderül, hogy a bevezetni kívánt védjegyhez hasonló 178
