Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

Ha a vállalat nem kíván versenypályázatot kiírni, pályázat helyett megbízhat egy védjegyügyekben jártas szakembert is, hogy megkísérelje egy védjegy kitalálását. Ilyen szakember azonban ma alig néhány van az országban, s ezek sem igen vállalják új védjegyek kitalálását, mivel ez rendszerint elég hálátlan feladat. Ezek a szakemberek inkább azt vállalják, hogy a versenypályázat kiértékelése alkalmával tanácsadóként szerepeljenek, ami a védjegy életképességének megállapítása szempontjából a vállalat számára igen hasznos lehet.

Védjegyügyekben jártas szakemberen azonban e tekintetben semmi esetre sem grafikus értendő, hanem kizárólag iparjogvédelmi kérdésekben jártas szakember. A grafikusnak a védjegyek kialakításával kapcsolatos szerepéről a későbbiekben fogunk megemlékezni.

A versenypályázatok értékelése igen bonyolult, szép és felelősségteljes feladat. Piorkowski lélektani kísérletei bebizonyították, hogy sok esetben még a kereskedelmi szakemberek sem helyesen mérik fel, hogy mikor felel meg egy védjegy legjobban a felismerhetőség és megjegyezhetőség lélektani követelményeinek. A konkrét esetben a Krupp és Ernemann cégek egyesültek, és az egyesített vállalat a két régi cég védjegyeit is egyesíteni akarta. A Krupp cég védjegye három egymásba fonódó gyűrű ábrája volt, míg az Ernemann cégé nagyjában egy egyenlő oldalú háromszöghöz hasonlított, minden végén fecskefarkas megoldással. A két védjegy egyesítésére 16 terv készült.

Piorkowski a pályázatok értékelése alkalmával bárom fázisban végzett lélektani kísérleteket. Az első fázisban végzett kísérletek célja a megjegyezhetőség megállapítása volt. Evégből az összes védjegytervekből 8—8 tagból álló 8 sorozatot állított össze. Két egymás után bemutatott sorozatban mindig csak 2 védjegy volt közös, a többi különböző. A kísérleti személyeknek a második sorozat minden véd-174