Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

131. ábra. A nyugatnémet Deutsche Elektronik Kjt védjegye hallókészülékekre

132. ábra. A svájci Ardalh cég védjegye órákra

ban kedvezőtlen érzelmi hatásokat váltanak ki, s a fogyasztóknál az ilyen védjegyek felismerése a vásárlásra nézve visszatartólag hat. A „Bucsok” esokoládévédjegy például egyike az utóbbi idők egyik legrosszabb hangzású védjegyeinek, amely nyilvánvalóan az előállító vállalat (Budapesti Csokoládéárugyár) kezdőbetűinek mechanikus, minden fantáziatevékenységet mellőző összevonásából származik. Csúnya, rossz hangzású szóvédjegyek még „Gyehenna”, „Cli-Mac”, „Vampyr”, „Alligator”, „Ricifrux”, „Oru” stb.

Az ábrás védjegyeknél az ízléstelenség jelenti egyben a csúnyaságot is. Reif elrettentő példaként hivatkozik egy patkányirtószerekre használt régi magyar védjegyre, amely a Trés Gyógyszervegyészeti Gyár r. t. javára volt bejegyezve, és egy patkányt tartó kezet ábrázol „Ratopax” szóelemmel kombinálva. Ilyenek a 131—132. ábrákon közölt védjegyek.