Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

Előfordul, hogy csúnya védjegyek alkotásával a vállalatok azt akarják elérni, hogy védjegyeikre felfigyeljenek, mivel azok különböznek más vállalatok védjegyeitől. Ezt a hatást azonban csak igen ritkán lehet a védjegy csúnyaságával elérni, ezért a figyelem felkeltését, a fokozott megkülönböztethetőséget inkább más eszközökkel célszerű megkísérelni, mert a csúnya védjegyek általában gyenge védjegyek is.

c) Zsúfolt védjegyek

A szóvédjegyek esetében azok rövidsége folytán zsúfolt védjegyekről alig beszélhetünk.

Ábrás védjegyek esetében azonban annál gyakrabban fordul elő, hogy a vállalat olyan védjegyábra elkészítésére ad megbízást a grafikusnak, amelyből tűnjék ki a vállalat profilja, az, hogy a vállalat magyar vállalat, és jó, ha az is kiderül, hogy állami tulajdonban levő szocialista vállalat védjegyéről van szó. A szerencsétlen grafikus kénytelen a megbízás értelmében eljárni, aminek eredményeképpen képtelen az egyszerűség alapvető lélektani szabályát megtartani. A tervezett védjegy ennek következtében áttekint hetetlen, gyenge védjegy lesz.

Természetesen nemcsak a szocialista tervgazdálkodás viszonyai között születnek időnként ilyen zsúfolt védjegyek, hanem kapitalista viszonyok között is, amire szintén közlünk néhány példát. (133—136. ábrák).

168