Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

V. Védjegyfajták

gyek más cikkeknél is, például borotvakészülékek, mozaiklapok stb. esetében.

Nálunk az ilyen különleges alakú üvegekre stb. jelenleg ipari mintavédelmet (X. fej. 6. pont) lehet szerezni. De mivel az ipari mintaoltalom maximális ideje 3 év, a védjegyjogi oltalom ideje pedig elvileg korlátlan, a védjegyjogi oltalomból származó előnyök kézenfekvőek. Ezért reméljük, bogy az új védjegytörvény megalkotása után már nálunk is lehetőség lesz a háromdimenziós védjegyek (tartály védj egyek) lajstromozására, ami különösen italáruink exportja szempontjából volna kívánatos. Védjegytörvényünk ilyen irányú módosításához azért fűződnék népgazdasági érdek, mert a nemzetközi jog rendelkezései értelmében a védjegyjog járulékos jellegű, ami azt jelenti, hogy csak olyan védjegyekre lehet külföldön jogi oltalmat szerezni, amelyeknél a védjegy születési helyének országa megadta a védjegyjogi oltalmat.

A technika fejlődése egy további védjegyfajtát is kitermelt: a hangvédjegyet vagy akusztikai védjegyet. A rádió, televízió és filmszínházak reklámadásai során egyes hangsorok bizonyos termékek, illetve bizonyos vállalatok ismertetőjeleivé váltak. Gondoljunk példáuj a Metro oroszlánjára, a Corvin Áruház indulójára stb. Ezekre a megkülönböztető erejű hangsorokra a reklámmal dolgozó vállalatok kizárólagossági jogot, pontosabban védjegyjogot igényeltek. A hang véd jegyeket alkalmazó vállalatok ilyen törekvését elsőnek az Egyesült Államok törvényhozása méltányolta. Ez az ország biztosított először törvényes lehetőséget a hangjegy véd jegyek lajstromozására. Egy tanulmányomban már felvetettem azt a gondolatot, hogy zenei téren, ahol éppen mi magyarok adtuk a világnak a XX. század egyik legnagyobb zenei egyéniségét, Bartók Bélát, indokolt volna törvényalkotásunknak is élenjárnia, és a hangvédjegyek bevezetését az új védjegytörvényben lehetővé tenni.

114