Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
V. Védjegyfajták
Míg az eddig ismertetett védjegyfajták látási és hallás érzékszerveinkhez szólnak, addig az illat-, íz- és tapintási védjegyek egyéb érzékszerveinkre hatnak. Ezek közül különösen az illatvédjegyek térhódítása ismeretes. Egyes nyugati országokban meghatározott illatok, mint bizonyos áruk megkülönböztetésére használatos megjelölések, eredményes reklámeszközöknek bizonyulnak. Különösen a rövidáruknál és ruházati cikkeknél alkalmazzák szívesen az illatvédjegyeket. Az Egyesült Államokban többek között olyan fehérneműt is hoznak forgalomba, amely az első mosás után terjeszt kellemes illatot. Az illatok azonban egyetlen országban sem nyertek polgárjogot arra, hogy a törvényhozás védjegykénti lajstromozásukat megengedje. Nálunk ez a fajta reklámeszköz csak a vicclapok hasábjain szerepel. (A Ludas Matyi rajza egy nagybajuszos vidéki atyafiról, aki a népboltban füstöltszalonna szagú bekecset és gyulai kolbász szagú zakót kér.) Ennek ellenére elhamarkodott volna azt állítani, hogy az illat-, íz- és tapintási védjegyek a következő évtizedekben nem fognak jelentősebb szerepet játszani és nem válnak ismert reklámeszközökké, sőt, hogy továbbra is kívülrekednek a védjegyként lajstromozható megjelölések körén. ^ Az itt ismerteti újfajta védjegyek tehát a jövő védjegyei, egyesek bevezetése már a közeljövőben várható, másoké még problematikus. 8* - 31
