Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
IV. Megadott szabadalmakkal kapcsolatos eljárások az OTH és a bíróságok előtt
oldotta meg a többrétegű műanyagtermékek hegesztéssel való előállítását. Nem törvénysértő az OTH határozata a 4. és 5. igénypontok szabatosítása, illetve korlátozása vonatkozásában sem. Mód van ugyanis a megsemmisítési eljárás során arra, hogy aligényponti jellemzőket a főigénypontba beépítve annak oltalmi körét ezáltal korlátozzák. Mód van továbbá arra is, hogy nyilvánvaló elírás vagy pontatlanság esetén — a leírásból és a rajzokból értelmezhetően — az igényponti jellemzőket az eredeti oltalmi körön belül szabatosítsák. (Főv. Bír. 3 Pk. 23 471/1973. sz.) Nincs ezzel szemben arra lehetőség, hogy a megsemmisítési eljárásban új célkitűzésű és tartalmú igénypontot fogadtasson el a szabadalmas, akinek szabadalma ellen a megsemmisítési eljárás folyik (37. sz. jogeset). A megsemmisítési ügyekben hozott bírósági határozatok több figyelemre méltó jogelvet juttatnak kifejezésre. így a joggal való visszaélés kiküszöbölését szolgálja az a bírósági gyakorlat, amely lehetővé teszi a feltaláló számára, hogy ügyfélként részt vehessen az általa alkotott szolgálati találmány megsemmisítése iránt indult eljárásban (33. sz. jogeset). Ugyanakkor azonban biztosítékot nyújt a munkáltatónak is, hogy a számára tévesen engedélyezett szabadalom megsemmisítését kérhesse (34. sz. jogeset), hogy a feltaláló részére díjfizetési kötelezettsége megszűnjön. A megsemmisítési eljárás során tehát mint azt az előzőekben már bemutattuk, a bíróság az újdonság fennforgását (36. sz. jogeset), vagy annak hiányát (35. sz. jogeset) ismételten felülvizsgálja, akárcsak az engedélyezési eljárás keretében indított megváltoztatási eljárásban. 3. Nemleges megállapítási eljárás A gyakorlatban előfordul, hogy az érdekelt versenytárs a szabadalmi leírásból nem tudja egyértelműen megállapítani a szabadalmi oltalom körét, vagyis azt, hogy a szabadalom valóban eltilt-e másokat a versenytárs által tervezett vagy már gyártott termék előállításától, az ilyen eljárás alkalmazásától. Az ilyen jellegű problémák megoldása, a jogbiztonság érdekében rendelkezik az Szt. 28. és 55. §-a nemleges megállapítási eljárásról. A nemleges megállapítási eljárás anyagi jogi feltételeit az Szt. 28. §-a tartalmazza. E szerint: aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. A törvény indokolása szerint: „a nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy lehetőséget nyújtson a vállalatok, szövetkezetek számára, hogy a szabadalmazott találmányokhoz közelálló határesetekben elkerülhessék a szabadalombitorlást. Az a határozat, amely megállapítja, hogy a megjelölt termék vagy eljárás nem ütközik az adott szabadalomba, kizárja mind a bíróság, mind az államigazgatási úton indítható szabadalombitorlás miatti eljárást... A nemleges megállapítási eljárás lényegében a szabadalombitorlás miatt indított eljárás ellentéte, de amelyben szankciók kiszabására, kártérítésre kötelezésre nem kerülhet sor.” 76
