Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
IV. Megadott szabadalmakkal kapcsolatos eljárások az OTH és a bíróságok előtt
magatartások, ahol is a szabadalmas kizárólag az államigazgatási szervvel, az OTH- val áll szemben. a) A fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása mind az ideiglenes szabadalmi oltalmat [Szt. 29. § c) pont], mind a végleges szabadalmi oltalmat [Szt. 30. § b) pont] megszünteti. Ez a szabadalmi oltalom megszűnésének leggyakoribb módja. A szabadalmi oltalomnak az illeték megfizetése elmulasztásával való megszüntetése rendszerint tudatosan következik be, a leggyakrabban olyankor, ha az oltalom fenntartásához a szabadalmasnak gazdasági érdeke nem fűződik már. Bekövetkezhet azonban a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása nem tudatosan, hanem gondatlanságból, s ez esetben a szabadalmas e mulasztását utólag kimenteni igyekszik. E törekvés azonban rendszerint nem vezet sikerre, mivel a bírósági gyakorlat szerint legfeljebb a számelírás (egy vagy több számjegy elírása) esetén tekinthető' a mulasztás igazoltnak és fogadható el a kimentés. Ha a fenntartási illeték befizetését a szabadalmas elmulasztotta, az igazolási kérelemnek méltányosságból sem lehet helyt adni. (Legf. Bír. Pkf. III. 20 581/1971. sz.19) A fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatti oltalommegszüntetés következményeit csökkenti az Sztn. által bevezetett újbóli érvénybehelyezés (Szt. 30/A. §) intézménye, amely a három hónapon belül előterjesztett kérelem alapján lehetővé teszi a megszűnt szabadalom újbóli érvénybehelyezését, feltéve, hogy a mulasztást menthető ok idézte elő. Az Sztn.-nek dxséretes, korszerű intézkedéséről van szó, amely szabadalmi eljárási jogunkat e vonatkozásban felzárkóztatja más országok fejlett eljárásaihoz, s amely szakmai körök évtizedek óta hangoztatott igényét elégíti ki. A fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatti oltalommegszüntetés, valamint az újbóli érvénybehelyezés tárgyában hozott OTH-határozatok bírósági úton való megváltoztatására az Szt. 57. § (1) bek. b) pontja értelmében lehetőség van. Az e tárgyban előterjesztett megváltoztatási kérelem azonban a tapasztalat szerint általában csak az OTH hivatali tévedése esetén vezet sikerre, s így komolyabb jogi kérdést szinte alig, műszaki kérdést pedig egyáltalán nem vet fel. b) A lemondással mind az ideiglenes szabadalmi oltalom [Szt. 29. § (1) bek. d) pont], mind a végleges szabadalmi oltalom [Szt. 30. § c) pont] — a szabadalmas önkéntes elhatározása folytán és annak az OTH-val való közlése következtében — megszűnik. Az Szt. indokolása szerint: „lemondás esetén magának a szabadalmasnak jognyilatkozata az, amely a szabadalmi oltalom megszűnését maga után vonja, a határozat ezt csupán tudomásul veszi”. A szabadalomról való lemondásra főként akkor kerül sor, ha harmadik személy az OTH előtti eljárás során, vagy peren kívül olyan bizonyítékot tár a szabadalmas elé, amelynek alapján feltehető, hogy a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása eredményre vezetne. 19 B. H. 1972. 226. old. 71
