Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
A szabadalmi bejelentés vizsgálatát a közzétételtől függetlenül az OTH folyamatosan végzi. A közzétett szabadalmi bejelentést bárki megtekintheti, és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat. [Szt. 50. § (2) bek.] Indokolt esetben a közzétételt el lehet halasztani. [Szt. 50. § (3) bek.] A közzététel elhalasztása legtöbbször a külföldi szabadalmi bejelentések megtétele érdekében szükséges. Több országban már a magyar Szabadalmi Közlönyben történő' kihirdetés is újdonságrontó, és ha az uniós elsőbbségi év lejárt, a közzététel ténye újdonságrontó lehet a külföldi bejelentésre. Ha ennek ellenére a közzétételt követően ilyen országban bejelentést tennénk, és a szabadalmat megkapnánk, számolnunk kellene azzal, hogy ezen az alapon, vagyis hogy a bejelentés időpontjában a találmány tárgya közismert volt, megsemmisítési eljárást indíthatnak a megadott szabadalom ellen. Az ilyen esetleges szabadalom tehát értéktelen, és a találmány tárgyának valóságos védelmét nem biztosítja. A szabadalmi bejelentések közzétételének figyelemmel kísérése és az iratok megtekintése rendkívül fontos a vállalatok számára, mert ezek alapján tájékozódhatnak afelől, hogy nem került-e közzétételre olyan találmány, amely érdekkörükbe vág, és megalapozatlan szabadalmaztatás esetén a vállalat egyes termékeinek gyártását akadályozhatja. A szabadalom megadását követően ilyen akadály elhárítása csak lényegesen költségesebb, hosszadalmasabb és bonyolultabb szabadaiommegsemmisítési eljárás útján lehetséges. Ezért kívánatos, hogy az állami vállalatok a Szabadalmi Közlönyben megjelenő közzétételi hirdetményeket figyelemmel kísérjék. Ez a munka a vállalatok szabadalmi ügyvivőinek, iparjogvédelmi ügyintézőinek feladatkörébe tartozik. Ha az állami vállalat olyan közzétételről szerez tudomást, amely a vállalatot érintheti, a vállalat ügyintézőinek meg kell vizsgálniuk a közzétett iratokat, és adott esetben ezekről másolatot kell beszerezniük, majd a szükséges lépéseket (észrevétel) meg kell tenni. A közzétett szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban a megadás kérdésében való döntés meghozataláig bárki észrevételt tehet, amelyet az elbírálásnál figyelembe kell venni, de az észrevételt benyújtó személy nem minősül ügyfélnek. (Szt. Vr. 26. §.) Népgazdasági vagy méltánylást érdemlő egyéb érdekből teljes vizsgálat esetén a közzétételt mellőzni lehet, vagyis a találmány eljuthat a szabadalom megadásáig anélkül, hogy nyilvánosságra kerülne. [Szt. 50. § (4) bek.] A szabadalmasnak megvan az a lehetősége, hogy a közzététel mellőzésével megadott szabadalomról a megadó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül keletkezésére visszaható hatállyal lemondjon, azzal a következménnyel, hogy ilyenkor a szabadalom megadásának meghirdetése és a leírás kinyomtatása elmarad és az iratokba csak a szabadalmas, a feltaláló és a képviselőjük tekinthet be. [Szt. Vr. 28. § (3) és (4) bek.] Ez a rendelkezés sokoldalúan figyelembe veszi mind a munkáltató, mind harmadik személyek, mind pedig a feltaláló érdekeit. A munkáltató számára lehetővé válik, 56
