Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

III. Szabadalmazási eljárás

leírás, rajz, kivonat, meghatalmazás stb.) megvan-e. Ezekkel az előzőekben már foglalkoztunk (III 2. rész).

Az érdemi vizsgálat során az OTH több szempontból vizsgálja a bejelentés tárgyát. Ezen szempontokat az Szt. 45. §-a a következők szerint határozza meg:

a) a bejelentés tárgya műszaki jellegű és gyakorlatban alkalmazható megoldás-e,

b) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból az Szt. 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján,

c) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

d) a találmány egységes-e,

e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

f) a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e,

g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

Az Szt. kétfajta vizsgálatot ismer az érdemi vizsgálat keretén belül. Az egyik a halasztott vizsgálat, míg a másik a teljes vizsgálat.

A halasztott vizsgálat keretében az OTH a felsoroltak közül az a)—e) pontokban említett szempontokat vizsgálja. Ez esetben gyakorlatilag olyan vizsgálatról van szó, amelynek során figyelmen kívül marad az érdemi vizsgálat leglényegesebb része, az újdonság és haladás kérdése.

A teljes vizsgálat során az OTH nemcsak az a)—e) alatti szempontokat vizsgálja, hanem megvizsgálja az f) és g) alatti szempontokat is.

Az OTH a szabadalmi bejelentés közzététele előtt abban az esetben végez teljes vizsgálatot, ha azt a bejelentő kifejezetten kéri. Akkor is teljes vizsgálatot kell végezni, ha a bejelentés tárgya abba a körbe tartozik, amelyet a IV—OTH—1983. sz. hirdetmény14 az illetékes miniszterrel egyetértésben teljes vizsgálat végzésére kijelölt. E hirdetmény — az 1983. július 1. előtti állapothoz képest — örvendetes módon szűkíti a kötelező teljes vizsgálat körét. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a halasztott vizsgálat körébe eső szabadalmi bejelentések lényegesen bővülnek, s így a gyakorlat által nem igényelt, sok felesleges munka küszöbölődik ki mind a bejelentőknél, mind az OTH- nál. Ugyanakkor az Szt. 47. § (3) bek. alapján az OTH a szabadalmi bejelentés közzétételétől számított négy éven belül bárki kérelmére köteles az utólagos vizsgálatot elrendelni, vagy azt hivatalból is elrendelheti.

A halasztott vizsgálat a teljes vizsgálathoz képest olyannak tekinthető, mint amelynél a vizsgálat egy pontján, nevezetesen az a)—e) szempontok megvizsgálása után, a vizsgálat megszakad. Egy következő szakaszban a halasztott vizsgálatot az f) és g) pontokra irányuló vizsgálat, az ún. utólagos vizsgálat követi, és végső fokon a végeredmény adja a teljes vizsgálatot.

A szabadalmi bejelentést az OTH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi [Szt. 50. § (1) bek.], függetlenül attól, hogy a találmány szabadalmazhatnak minősül-e vagy sem. Ezzel nyilvánosságra hozza azt, hogy a bejelentő az igém pontokba foglalt találmányra szabadalmi igényt jelentett be.

14Közzétéve: Magyar Közlöny, 27. szám 1983. 403. old.

55