Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt 3. §. Mögöttes jog

1. Tételes jogunk nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy a szerzői jogot a polgári — joghoz tartozónak tekinti. Már az is, hogy a

Ptk a személyhez fűződő jogok szabályozása során utaló szabály formájában rendelkezik a szellemi alkotások védelméről, kifejezésre juttatja, hogy a szerzői jogot saját szabályozási feladatának tekinti, s ezt a jogterületet csak a szerzői jog viszonylagos terjedelmessége miatt nem inkorporálta magába. (Bár általában a szerzői jogi szabályok világszerte önálló törvény formájában jelennek meg, arra is találunk példát, hogy a polgári jogi törvénykönyv alakilag is magába foglalja a szerzői jog szabályait, mint pl. a Szovjetunió polgári jogi alapelvei.)

A Ptk-ban kifejezett jogrendszeri követelményt váltja azután valóra törvényünk most tárgyalt szabálya, amelyik első helyen és általánosságban a Polgári Törvénykönyvet jelöli meg mögöttes jogterületként minden olyan kérdésben, amelyet az Szjt nem szabályoz.

A jogrendszeri elhelyezkedés elméleti alapjaival az Első részben foglalkoztunk (VII. fejezet, 10. pont).

A szerzői jog és a Ptk j 2. A Polgári Törvénykönyvnek mögöttes jogterületként alkalmazása — az említett elméleti megfontolásoktól eltekintve — kevés kérdést vet fel. A jogszabályalkalmazás-jogszabályértelmezés klasszikus szabályai szerint a felmerült helyzet megoldására előbb az Szjt-ben kell az eligazító szabályt keresnünk (lex specialis). Ha itt nem találunk szabályt, az Szjt 3. §-a átvezet a polgári jog általános szabályaihoz (lex generalis). A Ptk szabályai közül a szerzői jogi jogviszonyokkal kapcsolatban leginkább a következők kerülhetnek alkalmazásra :

— a személyhez fűződő jogok a nem jellegzetesen szerzői jogilag védett személyiségi szférában (pl. magántitok védelme, jó hírnév védelme);

— a tulajdonjogi és birtokvédelmi szabályok az egyes műalkotásokhoz fűződő jogviták eldöntésére;

— a szerződésekre vonatkozó szabályok, különösen a szerződési nyilatkozatok értelmezésére, valamint a szerződések érvénytelenségi eseteire;

— a kártérítési szabályok a szerzői jog megsértésével okozott károk mértékének megállapítására;

— az öröklési jogi szabályok a szerzői vagyoni jogok utódlására.

85

3. §. A mögöttes jog

3. §. Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, a munkaviszonyt érintő kérdésekben pedig (14. §) a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerzői jós; a jogrendszerben

3. Az Szjt 3. §-ának utaló szabálya a munkaviszonyt érintő kérdésekben ugyanúgy mögöt— — ' tes területként ismeri el a Munka Törvénykönyvét, mint általában a szerzői jog kérdéseiben a Ptk-1. Ez a kapcsolat

A szerzői jog és a munkajog