Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt I. Általános rendelkezések jük. Az ide tartozó tevékenység eredménye nem szerzői alkotás ugyan, de a törvény, sajátos szabályokkal, mégis a szerzői jogokhoz hasonló védelemben részesíti. Részletesen a kérdést a XII. fejezetben tárgyaljuk. b) A hivatalos iratok tekintetében viszont — legalábbis jelentős részüknél — olyan írásművekről van szó, amelyek, ha a törvény kifejezett kivételt nem állítana fel. szerzői jogi védelem alá tartoznának. Ez viszont rendeltetésükkel nem lenne összeegyeztethető. A törvényben felsorolt hivatalos iratfajtákat (jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, ügyiratok, szabványok, egyéb kötelező rendelkezések) a Vhr 1. §-ának (3) bekezdése értelmező szabályként tovább részletezi. Eszerint az államhatalmi, államigazgatási, a gazdálkodó és társadalmi szervek, továbbá az egyesületek és szövetkezetek iratai tartoznak ebbe a kivétel-csoportba, éspedig azok az iratok, amelyek ügyintéző tevékenységük során keletkeztek, bármely formába rögzítették is őket. Ide tartoznak az ilyen iratok tervezetei is. A törvény és a Vhr szabálya tehát kifejezésre juttatja azt is, hogy a nem ügyintéző tevékenység körébe sorolható és nem rendelkező jellegű (normatív) iratok a törvény általános szabályai szerint szerzői jogi védelemben részesülnek. Ilyen lehet pl. egy hivatal munkája keretében kidolgozott tanulmány, egy vállalat kutató csoportjának munkáját összefoglalóan ismertető beszámoló stb. Jó példa lehet még a vállalati ügyrend is. Ha ilyen ügyrendet egy közgazdasági író mintaként kidolgoz, erre vonatkozó tanulmánya szerzői jogilag védett mű. Ha a vállalat dolgozza ki saját ügyrendjét, vagy egy minisztérium rendeli el mintaügyrend kötelező alkalmazását, mindkét utóbbi példát a kivételek csoportjába sorolhatjuk. 2. §. Külföldön nyilvánosságra hozott művek 2. Olyan műre, amely először külföldön kerüli nyilvánosságra, a törvény védelme csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti. A szerzői jog nemzetközi vonatkozásaival művünk Negyedik része teljes részletességgel foglalkozik. Itt elég annyit megjegyeznünk, hogy magyar állampolgár művére a törvény védelme mindenképp kiterjed, akár belföldön, akár külföldön került is a mű nyilvánosságra. Ugyanígy a törvény védelme alatt áll a bármely állampolgárságú (esetleg hontalan) személynek az a műve, amelyet Magyarországon hoztak először nyilvánosságra. A még nyilvánosságra nem hozott műveket — akármilyen állampolgárságú is a szerzőjük — a magyar törvény Magyarország területén feltétlen védelemben részesíti (az ilyen műveket megillető védelemre lásd a' 8. §-nál kifejtetteket). 84
