Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt I. Általános rendelkezések 3. A Vhr 1. §-ának (2) bekezdése értelmező szabályként mondja ki, hogy a szerzői jogi védelem független a más címen védelem alatt álló egyes alkotásokra (pl. újításokra, találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra stb.) vonatkozó külön rendelkezések alapján fennálló védelemtől és nem érinti a vonatkozó külön rendelkezések hatályát. Ezt az értelmezést a Vhr arra alapozza, hogy a törvény nem tartalmaz e vonatkozásban megszorítást. Gyakorlati szempontból látszik indokoltnak a tétel kifejezett kimondása, mert számos olyan szerzői jogilag védett alkotást ismerünk, amely más jogszabályok védelme alá is vonható. A reklámgrafikát, vagy egy, az olvasóközönség körében ismertté vált könyvsorozat (Pingvin-könyvek, Brehm) külső megjelenését a tisztességtelen versenyről szóló törvény is védi. Az irodalmi levél a magántitkot oltalmazó polgári jogi szabályok alá is eshet, a képzőművészeti alkotásra a tulajdonjogi és a birtokvédelem rendelkezései is alkalmazhatók, az iparművészeti alkotás ipari mintaként is bejelenthető stb. A párhuzamos védelem lehetőségének kifejezett kimondása azért is szükségesnek látszik, mert egyes külföldi jogszabályok a kettős védelem A szerzői josi védelem függetlensége akár táncírás, akár filmfelvétel — igen nehéz egy utóbbi előadásról bizonyítani, hogy az nemcsak az első koreográfia stílusát követi (amit a szerzői jog nem tilt), hanem már a szerzői jogilag meg nem engedett átvagy feldolgozás esete. Ugyanígy elsősorban bizonyítási jelentősége van az alapul szolgáló mű rögzítésének abból a szempontból is, amikor viszonyát az alapján készült származékos művekkel kapcsolatban vizsgáljuk. Abból, hogy a törvény az „alkotás” és a „mű” kifejezéseket felváltva, de azonos értelemben használja, még egy hasznos következtetést vonhatunk. Nevezetesen az „alkotás” szónak, ha önmagában használjuk, nyelvtanilag olyan értelem is tulajdonítható, hogy az magában foglalja mind az alkotó folyamatot, mind annak eredményét. A „mű” kifejezés használata azonban önmagában használva is világossá teszi, hogy a jog az alkotó tevékenység eredményét védi, de védelme nem terjed ki az alkotó munka minden mozzanatára. Ezért állapíthatjuk meg pl., hogy valamely mű alkotását elindító ötlet önmagában nem részesül szerzői jogi védelemben, bár az alkotó folyamat kezdetén álló mozzanatként jelentős mértékben meghatározhatja a kész alkotást is. Az ötlet csak akkor éri el azt a küszöböt, amelyen túl a szerzői jog védelmében részesül, ha már irodalmi (művészeti, tudományos) mű formájában realizálódik. Ugyanígy nem részesülhet önmagában szerzői jogi védelemben valamilyen — bár alkotó munkát képviselő — tudományos (pl. matematikai) rendszer sem. A szerzői jog védelmi technikája ezt a szellemi eredményt csak mint „művet” tudja védeni, tehát azt az írásművet, amelyben a szerző rendszerét lefektette. Az így ismertetett rendszer alkalmazása szerzői jogi szempontból mindenki számára megengedett, így nem sérti a szerzői jogot, ha a világ túlsó felén is az i s k o 1 ás g y er m eke i a~.. Kral ál y~ System segítségével oktatják zenére, vagy ha az önmagában szerzői jogilag vedett szakkonvvben közölt képlet alapján számítják ki egy híd teherbíróképességét.
