Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
VII. FEJEZET A szocialista szerzői jog elméleti megközelítése 1. A szocialista szerzői jog kialakulásának rövid történeti áttekintéséből is kitűnik, hogy az új típusú szerzői jog sajátos vonásai és intézményei a termelési viszonyok forradalmi átalakulásához igazodóan, a megváltozott tulajdoni viszonyokat és azok fejlődését tükröző, a változás következményeit rendező jogszabályok egymást felváltó, illetőleg kiegészítő, dinamikus láncolatában érlelődtek újszerű megoldásokká. A tételes szocialista szerzői jog alapjait a társadalomalakító gyakorlat hozta létre, mielőtt az elmélet a szerzői jog megváltozott társadalmi viszonyok közötti lényegét feltárhatta és a jogalkotó vagy jogalkalmazó számára a követendő szempontokat kicövekelhette volna. Előbb volt szocialista szerzői jog (szocialista országonként többé vagy kevésbé átfogó módon), mint szocialista szerzői jogi elmélet. Az egyes szocialista országok szerzői jogi fejlődésében kimutatott eltérések részben erre a körülményre vezethetők vissza- a gazdasági-t ársadalmi fejlődés államonként eltérő sajátosságai a szerzői jogi felépítmény alakulását aránylag közvetlen módon határozták meg. A szocialista szerzői jogi elmélet kibontakozásához az első támpontokat a társadalmi változások szerzői jogi konzekvenciáit elsősorban a művek felhasználásának újszerű feltételeivel kapcsolatban levonó jogszabályok szolgáltatták. Az egybefoglaló kodifikációk iránti igény, aránylag korai kodifikációk rövid időn belül szükségessé váló újrakodifikálása idővel törvényszerűen porondra kényszerítették az elméletet is: fel kellett tárni a szerzői jog lényegét és társadalmi szerepét szocialista termelési viszonyok között, mérlegre kellett tenni öröklött jogintézményeket, meg kellett határozni a jogalkotás feladatait, egységes elvi rendszerbe kellett fogni a részterületek szabályait. Megszületett tehát a szocialista szerzői jogi elmélet. Még ma is aránylag fiatalnak mondható: jogalkalmazást és jogalkotást termékenyítő hatásáról, hazánkban és hazánkon kívül egyaránt, másfél évtizede ha beszélhetünk. A szocialista szerzői jog művelőinek részben a jogtudatban elterjedt polgári felfogásokat, elsősorban az irodalom és művészet tulajdoni koncepcióját kellett tudományos elemzés alá vonniuk, azok minden következéseivel, hogy a túlhaladott felfogások bírálatával szabaddá váljék az út az új adekvát szocialista szerzői jogi elmélet kiépüléséhez. A szerzői jog tulajdoni felfogásának bírálatával eddig leginkább H. Püschel (Berlin) foglalkozott több tanulmányában. 65 A szocialista szerzői jogi elmélet kezdetei
