Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
VI. FEJEZET A magyar szocialista szerzői jog kiépítése 1. Az új magyar jogrendszer az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány által szentesített alapon épült fel. Ennek megfelelően szerzői jogi törvényhozásunk is az Alkotmányban gyökerezik, amelynek 53. §-a kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet. A tételes magyar szerzői jog szocialista reformja azzal a felismeréssel kezdődött, hogy az alkotásra ösztönző, érdemi szerzői jogvédelem a művek felhasználásával kapcsolatos szerzői érdekek biztosításában csúcsosodik ki, és csak a művek felhasználási folyamataira is kiterjedően építhető ki megnyugtatóan az alkotó szerző és a művére igényt tartó társadalom érdekeinek összhangja. Az ennek a felismerésnek megfelelő első tételesjogi következtetések levonására már a könyvkiadó vállalatok államosítása után sor került: a 98/1951. (IV. 21.) MT sz. rendelet előtt kötött kiadói megállapodások a rendelet hatálybaléptét követően legfeljebb négy évig maradhattak még érvényben, feltéve hogy a szerző akkor még életben volt. Ily módon a korábban örök áron megszerzett vagy egyébként bizonytalan időre lekötött szerzői jogok visszaszállta/c az élő szerzőkre. A Minisztertanács rendelete ugyanakkor részleteiben is szabályozta az írói művek kiadását. A kiadói szerződés lényeges tartalmává tette a jogdíj fizetésben való megállapodást; a szerződés leghosszabb tartamát a teljes kézirat átvételétől számított 4 évre korlátozta; részletesen szabályozta a szerződés felbontásának feltételeit, és ha a kiadás elmaradása nem volt a szerzőnek felróható, a jogdíj teljes összegét biztosította számára. 1958-ban, majd 1964-ben a művelődésügyi miniszter rendeletéi részletesen szabályozták az íróknak a műveik kiadásáért fizetendő jogdíjak mérvét is. Még az 1950-es években külön jogszabályok rendezték a tankönyvek kiadását, a grafikai művek többszörözését, a hazai idegen nyelvű könyvkiadás jogdíjtételeit is. A Minisztertanács 106/1952. (XII. 31.) sz. rendeletével a szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében létrehozta a Szerzői Jogvédő Hivatalt (lásd a Harmadik rész I. fejezetében). Törvényerejű rendeletek szabályozták a műsoros előadásokkal kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket és 1968-ban miniszteri utasítás 61 A magyar szerzői jog szabályozása 1948 után
