Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
Elméleti alapvetés 2. Ilyen előzmények után került sor az új szerzői jogi törvény megalkotására 1969-ben. Az új törvény az addig túlnyomórészt rendeleti jogalkotással szemben jelentős továbblépés: nemcsak legmagasabb jogszabályi szintű keretek közé foglalja a szerzői jog anyagát, hanem azt egyszersmind sokirányúan újjá is alakítja. Megalkotására hosszú ideig polgári törvénykönyvünk kodifikációs munkái miatt kellett várni: ésszerűtlen lett volna a szerzői jogviszonyok terén új törvényt hozni, mielőtt a polgári jog új szabályai, melyek mögöttes jogként a szerzői jog kérdéseiben is irányadóak, hatályba nem léptek. A Ptk törvénybeiktatásának évében, 19ő9-ben azonban az Igazságügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium haladéktalanul közös munkabizottságot alakított az új szerzői jogi törvény előkészítésére. A hazai bírói gyakorlat átvizsgálása és összehasonlító jogi elemző munka után a bizottság feldolgozta a szerzői jog szocialista szabályozásának legfontosabb kérdéseit és 1961 nyarára összeállította az új törvény téziseit, melyekre a különböző szerzői érdekképviseleti szervek is megtették észrevételeiket. A tézisek különböző társadalmi szervezetek keretében történt megvitatása után 1962-ben készült el az első szövegtervezet. Ekörül élénk vita alakult ki, elsősorban a védelmi idő eredetileg javasolt csökkentése miatt. Míg a vita folyt, megkezdődtek a Berni Unió 1967-re kitűzött Stockholm-i revíziós konferenciájának előkészületei. Magyarország berni uniós tagságára tekintettel most már azért is célszerű volt az új szerzői jogi törvény megalkotásával várni, hogy figyelembe lehessen venni a megreformált uniós követelményeket is. Több, a szerzői érdekképviseleti szervek észrevételeit is hasznosító módon újrafogalmazott tervezet nyomán végül 1969 tavaszára született meg a törvényjavaslat, melyet a művelődésügyi miniszter terjesztett az országgyűlés 1969 áprilisi ülésszaka elé, egyidőben a találmányok szabadalmi védelmét rendező új törvény tervezetével. Ily módon a szellemi alkotómunka két fontos területén egyszerre kerülhetett sor jogunk szocialista újjáalakítására. A plenáris ülést megelőzően a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kulturális bizottság egyesített ülésen vitatta meg a szerzői jogi törvény javaslatát. Ezt követően az Országgyűlés néhány fontos kiegészítést, illetve módosítást határozott el. így kiegészítette a javaslat 1. §-ának (1) bekezdését az alkotómunka ösztönzésére és a szerzői alkotások társadalmi felhasználásának előmozdítására hivatott intézmények támogatására vonatkozó rendelkezéssel, amely mintegy beágyazza a szerzői jogviszonyokat az Alkotmány már idézett rendelkezése által meghatározott társadalmi összefüggések rendszerébe. A szerzői jogról szóló új, 1969. évi III. törvény 1970. január 1-ével lépett hatálybai. Végrehajtásáról a 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet gondoskodott, továbbá a szerzői alkotások különböző fajtái és felhasználási módjai szerint egy sor külön művelődésügyi miniszteri rendelet, a felhasználási szerződések feltételeiről és a szerzőnek járó jogdíj megállapításának szabá-62 A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. rendezte a színpadi művek megalkotására és nyilvános előadására vonatkozó szerződések feltételeit és díjtételeit is.