Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
Elméleti alapvetés 2. Némileg eltérően alakult az Amerikai Egyesült Államok szerzői jogi fejlődése. Az eredeti kétszer 14 éves szerzői jogi védelmi időt 1831- ben, a bűvös hetes szám igézetében maradva, a mű első kiadásától számított kétszer 28 évre emelték. 1909-ben a védelmi idő változatlanul hagyásával újrakodifikálták a szerzői jogot, majd azt 1947-ben a „US Code” 17. részeként beépítették az átfogó szövetségi kódexbe. Az USA szerzői joga újrakodifikált formájában is megtartotta a hagyományos formai előfeltételek rendszerét, amelynek része például a kiadványokon feltüntetendő meghatározott copyright jelzés, vagy bizonyos esetekben a mű regisztrálásának kényszere. Megmaradt továbbá a szerzői jog kizárólag vagyoni jellegű felfogása is, a személyhez fűződő érdeket a bírói gyakorlat a common law kerülő útjain (becsületsértés, tisztességtelen verseny stb.) igyekszik legalább a mű megváltoztatásával szemben érvényre juttatni. 1964 óta mélyenszántó reformmunkálatok folynak az USA új szerzői jogi törvényének előkészítése során; be kívánják vezetni az 50 éves post mortem auctoris (p. m. a., — a szerző halálától számított) védelmi időt és egyszerűsítenék a formai előfeltételek rendszerét. A szerzői jog árujellegű, tulajdoni koncepcióján azonban nem kívánnak változtatni. Az európai elméletnek a szerzői jog lényegét érintő századfordulós erjedése hatástalan maradt az angol és amerikai szerzői jog alakulása szempontjából. Franciaország j 3. A francia szerzői jog több mint másfélszáz évig a forradalmi szerzői jogi dekrétumokra épült. A védelmi időt ugyan 1810-ben 20 évre, 1854-ben 30 évre, 1866-ban 50 évre emelték, p. m. a.; a szerzői jog újrakodifikálására azonban csak 1957-ben került sor. Az új törvény a szerzői jog lényegét tekintve a századforduló óta kialakult, örökösnek deklarált bírói droit moral törvényi összekapcsolását jelentette a szerzői tulajdonjoggal a francia elméletben kidolgozott módosított dualizmus szellemében. A törvény címe is „az irodalmi és művészeti tulajdonról” szól, 1. cikke szerint azonban a szerző immateriális és kizárólagos tulajdonjoga szellemi és erkölcsi sajátosságokat is magában foglal. Az ún. droit moral tartalmát a 6. cikk fejti ki, s azt a szerzői tulajdonjoggal szemben személyhez kötött, örökös jognak deklarálja, míg az értékesítési jog továbbra is a szerző halála évét követő ötven esztendőn át marad csak fenn. A törvény sem tisztázza azonban kellően a droit moral alanyi jogi, engedélyezési jogként jelentkező személyes vonatkozásainak és különböző szerveknek a mű meghamisításával kapcsolatos tiltakozási jogának viszonyát, továbbra is teret engedve olyanféle jogbizonytalanságoknak, aminőkre a droit moral bírói gyakorlata kapcsán már rámutattunk. 40 Amerikai Egyesült Államok szerzői jog eredeti, vagyonjogi, annak elidegeníthetőségét lehetővé tevő koncepciója mellett. E téren nem hozott változást a legújabb, 1956. november 5-i szerzői jogi törvény sem, amely elsősorban a szerzői jog felhasználásának módjai terén végbement fejlődéssel vet számot. Angliában a szerző személyhez fűződő érdekeit esetenként szerződésileg szükséges biztosítani ma is.
