Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
III. FEJEZET A polgári szerzői Jog fejlődése 1. §. A szerzői jog polgári elméletének erjedése 1. A polgári forradalmak, mint láttuk, a szerzői jogot elidegeníthető tulajdon formájában hozták létre. A magántulajdon rendjét építő polgárság számára ez volt a kézenfekvő megoldás, amely lehetővé tette a szerzői alkotásoknak a tőkés árutermelés viszonyainak megfelelő piaci kiaknázását. A gazdasági viszonyoknak ez a jogi nyelvre való nyers lefordítása azonban az ellentmondások sorát eredményezte. A tulajdonjogi felfogás a szerző személyében összpontosította ugyan a mű feletti rendelkezési jogokat, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta azonban a szerző társadalmi viszonyainak az alkotás személyes jellegéből folyó sajátosságait, a szerző személyiségi érdekeit. A szellemi alkotásokon elképzelt tulajdon továbbá semmiképpen sem volt beilleszthető a dologi tulajdon rendszerébe sem; a dologi hordozójától elvonatkoztatott szerzői mű birtoklása merőben imaginárius, jogilag nem értékelhető, a mű nem lokalizálható, egyszerre jelen lehet a tér legkülönbözőbb pontjain; használata sem közvetlen: csupán a műre vonatkoztatott jog hasznosításáról lehet szó; a rendelkezési jogosultság ennek megfelelően szintén eltér a dolgok felőli rendelkezés formáitól: a mű szerzőjével való eredendő kapcsolata nem szüntethető meg, legfeljebb leplezhető, ugyanarra a műre különböző területeken azonos kiaknázási jogok biztosíthatók stb. Rövidesen napirendre került ezért a szerzői jog tulajdoni felfogásának bírálata és ezzel megindult a társadalmi felépítményen belül viszonylagos önállóságra szert tett szerzői jog fejlődése. Erre a fejlődésre nézve is érvényesnek bizonyult Engels megállapítása: a polgári jogfejlődés menete „legnagyobbrészt csak abban merül ki, hogy először igyekeznek kiküszöbölni az ellentmondásokat, amelyek akkor adódnak, mikor a gazdasági viszonyokat közvetlenül jogi nyelvre fordítják, igyekeznek tehát harmonikus jogi rendszert létrehozni; azután pedig a gazdasági továbbfejlődés hatása és kényszerítő ereje mindig újra és újra áttöri ezt a rendszert és új ellentmondásokba keveri” (Engels levele Schmidt-hez, 1890. október 27.). 2. Az sem véletlen, hogy a szerzői jogi elmélet erjedését elsősorban a XIX. század német jogászai mozdították elő. Ugyancsak Engels állapította meg, hogy az egyenlőtlen társadalmi fejlődés következtében a filozófiában azok az országok játszhatnak vezető szerepet, amelyekben más 29 A tulajdonjogi felfogás kritikája A személyiségi elmélet csírája
