Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések Az ismételt sugárzás jogának keretében a televízió arra is jogot nyer, hogy a rögzített mű egyes részeit más műsoraiban is felhasználhassa. Külföldi adókat azonban a szerzők hozzájárulása nélkül nem jogosíthat a tv műből vett részletek saját műsoraikba való tetszés szerinti beillesztésére. Ez a korlátozás nem vonatkozik a tv mű propagálását szolgáló részletsugárzásokra [RTr 9. (2) bek.]. 15. A rögzített tv mű terjesztésének fogalma felöleli a többszörözött formában való forgalmazást is. A gyakorlatban ez az ún. videokazetták, illetőleg videó-lemezek elterjedésével válhat jelentőssé. Léteznek már olyan készülékek, amelyek tetszés szerinti időben lehetővé teszik rögzített audiovizuális művek televíziós képernyőn való házi megjelenítését. Amint a hanglemezen rögzített mű lemezjátszó segítségével bármikor megszólaltatható a rádiókészülékekben, úgy az ún. videó-kazettákban terjesztett szalagon vagy sajátos audiovizuális lemezen rögzített televíziós mű megfelelő transzformáló készülékkel a tv vevő valamelyik csatornáján bármikor összehangolt hang és képsorokká alakítható. A transzformáló készülékek egyaránt lehetővé teszik kereskedelmi forgalomban bérelt vagy vásárolt rögzítések megelevenítését és sugárzott adások házi rögzítését, későbbi „visszajátszások” céljaira. A videó-kazetták és videó-lemezek problémájával tehát a jövőben a televíziós technikával összefüggő, de konkrét sugárzástól függetlenedett felhasználási módként kell számolnunk, amely elvileg versenyt is támaszthat konkrét sugárzások közvetlen vételének, ugyanakkor viszont jelentősen kibővítheti a televíziós művek értékesítési lehetőségeinek körét. Ez a felhasználási mód a RTr megalkotásakor még korántsem volt közismert. Szükségesnek véljük ezért, hogy a televízió és a szerzők a kazetta- vagy lemezformájú terjesztés jogát illetően szerződésükben kifejezetten is megállapodjanak. A rádió és televízió által fizetett szerzői díjak 16. A rádió és a televízió eltérő felhasználási módjainak megfelelően a RTr melléklete külön táblázatokban határozza meg a Magyar Rádió (A táblázat) és a Magyar Televízió (B táblázat) által fizetendő szerzői díjak műfajonkénti alsó és felső határát. A televízióra irányadó táblázatban szereplő műfajok közül egyeseket általában sugárzási szerződés keretében használ fel a televízió (16 — 26 sorszámú művek: nem színpadi zeneművek), ezek megfilmesítése esetén díjtételeik 50%-kal emelendők. A többi műre viszont általában megfilmesítési szerződéseket kötnek, ezért sugárzási szerződésnél ezeknek a díjtételeit 50%-kal csökkenteni kell. A szerzői díj esetenként a díjtételek alsó és felső határa között szabad megállapodás tárgya [RTr 11. § (3) bek.]. A táblázatba foglalt díjak — jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve — magukba foglalják a felhasználási szerződésben jogosított különböző felhasználási módok díját, így a sugárzási díj mellett a rögzítés díját is. A díjtételek művekre vonatkoznak és nem szerzőkre. Ezért többszerzős műnél a szerzők a díjtétel felső határán belül osztoznak. Az átdolgozó és 222 Audiovizuális kazetták és lemezek
