Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 34. §. Sugárzási szerződés 17. A sugárzások díjazási rendszere az első felhasználás kiemelt, a továbbiak csökkentett anyagi értékelésén alapszik. Ennek megfelelően ismételt sugárzásért sugárzási szerződések alapján a rádió az eredeti díj őü%-át fizeti. A televízió az első ismétlésért 50%-ot, minden továbbiért 25%-os díjat fizet. Ehelyett azonban a felek megállapodhatnak az azonos mű megfilmesítéséért fizetendő díj felső határában, amellyel viszont a televízió minden ismételt sugárzás jogát is megváltja [RTr 11. § (4) bek.]. A megfilmesítési szerződés alapján fizetendő díj ellenében a televízió a mű ismételt belföldi sugárzásának jogát is megszerzi. Ha azonban a televíziós mű részletét másik műsorában használja fel, ezért az eredetileg fizetett díjnak a felhasznált részre időarányosan eső hányadát kell a szerző részére kifizetnie \RTr 9. § (2) bek.]. Külön kell a szerzővel a díjazás összegében megállapodnia akkor, ha a televíziós művet moziban is vetíteni kívánja [RTr 8. § (1) bek.]. 18. Ha a televízió a rögzített művet külföldön, ellenérték fejében értékesíti, az értékesítéssel kapcsolatban felmerült költségek levonása után fennmaradó bevétel 10%-a a szerzőké (RTr 10. §). Ez a rendelkezés kiterjed a rögzített televíziós mű mindennemű külföldi értékesítésére, így alkalmazni kell nemcsak külföldi sugárzások, hanem vetítések ellenérték fejében történő engedélyezésére is. Noha a RTr videokazetták és videó-lemezek formájában történő hasznosítás eseteire nem vonatkoztatható minden további nélkül, mert ez a felhasználási mód a rendelet alkotásakor korántsem volt közismert és értékelhető, mégis célszerűnek látszik, hogy a felek egyelőre e tekintetben is a 10%-os részesedés rendeleti szabályát vegyék eligazításul megállapodásukhoz. Az értékesítéssel kapcsolatban levonható költségeken a kialakult gyakorlatnak megfelelően az adott értékesítési ügylet nyélbeütéséhez szükségessé vált közvetlen költségeket kell érteni, amelyek a szerzők részesedési alapjának számításakor nem növelhetők általános rezsitételekkel. Ez a felfogás megfelel a törvény értelmezési szabályaiból következő általános iránymutatásnak, amely szerint a szerző terhére eső rendelkezéseket kétség esetén megszorítóan kell értelmezni. 223 Ismételt susrárzás díjazása az eredeti szerző együttes díja sem lehet több, mint az átdolgozás folytán keletkező műre előirányzott díjtétel felső határa [RTr 14. § (1) bek.]. Örökösöket azonos díjtételek illetnek mint az élő szerzőket. A díjtáblázatban nem szereplő felhasználási esetekben a szerzői díj szabad megállapodás tárgya. A rendezők díjazását és a rendezői alkotás felhasználására vonatkozó szabályokat ez idő szerint jórészt a Magyar Rádió és Televízióval kötött eseti szerződések szabályozzák. Amennyiben a rendezők munkaviszonyban alkotnak, a részükre fizetett munkabér és prémium a szerzői díjat is magába foglalja. Szerzői jogaikra nézve az Szjt 14. §-ának külön rendelkezései irányadóak. A RTr a rendezők szerzői jogviszonyaira és díjazására nem tér ki. Szerzői részesedés külföldi bevételekben
