Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt 34. §. Sugárzási szerződés (a mű elfogadásától számított 4 éven, zeneműveknél egy éven belül) nem sugározza, reálteljesítésre a 29. § 7. pontjában kifejtettek szerint nem szorít­ható; a szerző azonban egyoldalúan megszüntetheti a szerződést. Miután a maga részéről hibátlanul teljesített, követelheti a szerződésben előirány­zott teljes jogdíját és művével minden tekintetben — tehát a sugárzás és megfilmesítés vonatkozásában is — szabadon rendelkezhet [RTr 6. § (1) bek.]. Ha a rádió vagy a televízió kellő időben sugározza ugyan a művet, de nem a felhasználási szerződésben vagy jogszabályban előírt módon (pél­dául az elfogadott forgatókönyvtől a produkció technikai szempontjai ál­tal nem indokolt, eltérő tartalommal vagy a szerző nevének mellőzésével stb.), úgy a szerzői jog megsértésének szankciói (Szjt 52. §), illetőleg a szer­ződésszegés polgári törvénykönyvben előírt szabályai irányadók. IS. Sugárzási szerződéssel a rádió vagy a tele­vízió megszerzi a mű változatlan formában való a) bármely technikai eljárással történő rögzítésének és h) bármely belföldi adóállomáson történő sugárzásának jo­gát {RTr 7. § (1) bek.]. Ellenkező kikötés hiányában a rádió vagy a televízió jogosult az ilyen rögzítést külföldi adóállomásnak is átadni. Nem csorbíthatja azonban a szer­zőnek a külföldi adóállomással szemben fennálló, a külföldi adó tarifáihoz iírazodó díjigényét [RTr 7. § (3) bek.]. A szerző külföldi adóval szemben megnyíló igényének érvényesítése érdekében szükséges, hogy a Magyar Rádió és Televízió, illetőleg bizományosa, a Hungarofilm Vállalat megfe­lelően tájékoztassa mind a külföldi partnerét, mind a magyar szerzőt. A sugárzás lényegéből következik, hogy a korábban még nyilvánosságra nem hozott műveknél egyben azok nyilvánosságrahozatalát is jelenti. Ezért az ilyen művek a sugárzási szerződés lejárta után, külön díjazás ellenében a szerző újabb hozzájárulása nélkül, törvényi engedély alapján sugározhatók [RTr 7. § (2) bek.]. 14. Megfilmesítési szerződéssel a televízió jogot nyer arra, hogy aj a szerződésben meghatá­rozott mű felhasználásával, egy ízben, rögzí­tett televíziós produkciót készítsen, b) ezt más nyelvű feliratokkal ellássa vagy idegen nyelven szinkronizálja, c) területi korlátozás nélkül és ismételten is sugározza, illetőleg más adónak sugárzás­ra átadja, terjessze, valamint — külön díjazás ellenében — bel- és kül­földön nyilvános előadás (mozivetítés) céljára is értékesítse. A televíziós produkcióhoz való felhasználás jogából következik, hogy a televízió a lekötött műnek a produkció megvalósításához szükséges továb­bi átdolgozását a szerző személyhez fűződő jogainak tiszteletbentartása mellett mással is elvégeztetheti: így például regényből, színdarabból, novel­lából stb. mással is írathat forgatókönyvet. Az alapulvett irodalmi mű szerzője azonban a szerződésben fenntarthatja magának a más által írt forgatóköny jóváhagyásának jogát. A jóváhagyás a televízió érdekeit is szolgálja, mert elejét veheti utólagos kifogásoknak. 221 A sugárzási szerződés külön szabályai A megfilmesítési szerződések külön szabályai

Next

/
Thumbnails
Contents