Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt V. Felhasználási szerződések sára, előadására vagy esetleges egyéb felhasználására. A szerződésben szerzett jogok gyakorlásának aktív kizárólagosságán túlmenően tehát más jellegű, de a saját felhasználás eredményét esetleg befolyásoló felhasználási módok eltiltásában álló passzív kizárólagosság is megilleti a rádiót vagy a televíziót. Az egyéb felhasználáshoz esetenként kért hozzájárulás megta­gadását azonban indokolni kell. Tartósabban korlátozza a törvény a televíziós játék készítéséhez megfilme­sítési szerződéssel lekötött bármely mű újabb megfilmesítésének lehetőségét. A megfilmesítésre szerzett jog kizárólagosságának a törvény a gyártás befejeztétől számított tíz év elteltével vet véget. A televíziós játék és a mozifilm törvényi asszimilálásából következően {Szjt 43. §; Vhr 31. §) az újrafilmesítési jog (ún. remake jog) gyakorlása szempontjából közömbös, hogy az újrafilmesítésre másik televízióval, vagy pedig filmgyárral kíván-e a szerző megállapodni. A tíz éves határidőn belül erre mindenképpen csak a korábban jogosított Magyar Televízió hozzájárulásával kerülhet sor [Szjt 42. § (1) bek.]. A remake jog gyakorlásához való hozzájárulás meg­tagadását indokolni sem kell. A felek határidős kötelezettségei jövőben alkotandó mű esetén 11. A szerző köteles a szerződésben meghatá­rozott művet a szerződésben előírt határidőre a rádió vagy a televízió rendelkezésére bocsá­­tani. Szerződés alapján készítendő mű eseté­ben a rádió és a televízió a mű átvételétől számított két hónapon belül írás­ban köteles a szerzőt értesíteni, hogy művét elfogadta-e, vagy annak ki­javítását igényli. Ha a rádió vagy a televízió két hónapon belül nem nyilat­kozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni (RTr 4. §). A kijavítás iránti igényt indokolni kell, hogy a szerző megfelelő tám­pontokat kapjon újabb munkájához [RTr 5. § (1) bek.]. A kijavításra megfelelő újabb határidőt kell a rádiónak vagy a televízió­nak kitűznie. A határidőben leadott, kijavított mű elfogadását illetően ugyancsak két hónapon belül kell írásban nyilatkozni. E határidő elmu­lasztása szintén az elfogadással esik egv tekintet alá. A művet az előbbiek figyelembevételével ismételten is vissza lehet adni kijavításra. 12. Ha a szerző a művet a szerződésben vállalt határidőre nem adja át, vagy az indokoltan kívánt módosításokat nem végzi el, a rádió, illetőleg a televízió póthatáridő tűzésének kötelezettsége nélkül elállhat a szerződéstől. Ilyenkor a szerzőt díjazás nem illeti, az esetleg már felvett előleg tehát visszajár [RTr 5. § (1) bek.]. Ha a rádió vagy a televízió a művet kijavítás után sem találja felhasz­nálásra alkalmasnak, a szerződést egyoldalúan megszüntetheti ugyan, de az általa végeztetett munka ellenértékeként a szerződésben meghatározott díj 25%-át ki kell a szerzőnek fizetnie, az elfogadás megtagadásától szá­mított 8 napon belül. Az esetleg már kifizetett előleg beszámít; ha több volt az előirányzott jogdíj 25%-ánál, a különbözetet a szerzőnek vissza kell fizetnie [RTr 5. § (2) bek.]. Ha a rádió vagy a televízió az elfogadott művet az előírt határidőn belül 220 A szerződésszegés következményei

Next

/
Thumbnails
Contents