Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések 15. Az egy-egy kiadás után járó szerzői díj végösszegét a szerződésben meghatározott ívenkénti díjtétel és az elfogadott mű terjedelme alapján kell kiszámítani (jövőben készülő műnél a díjtételt a szerződésben alsó —felső határ feltüntetésével rögzítik azzal, hogy a mű elfogadásakor a kiadó közli annak végső összegét — Kr 10. §). Szépirodalmi és ismeretterjesztő műnél az ívenkénti díjtétel mértéke a példányszámtól is függ — a Kr rendelkezései szerint. Alapvető szabály, hogy a terjedelmet általában a kinyomtatott mű alapján kell kiszámítani. Kivétel ez alól a fordítás, továbbá természetesen minden olyan eset, amikor a mű, vagy annak egy része nyomtatásban nem, vagy nem időben jelent meg. Ez utóbbiaknál a terjedelem meghatározása az elfogadott kézirat alapján történik [Kr 13. §). A gyakorlatban például előfordulhat, hogy a 10 ívre terjedő elfogadott kéziratból a kiadó — a szerző hozzájárulásával — csak 8 ívnyi anyagot ad ki. Ilyen esetben a szerzőnek nemcsak a ténylegesen kiadott, hanem az ere-200 A szerzői díj kiszámítása podni a szerződésben. Lehet a díj előre kikötött összeg, amely a mű első kiadásáért jár [Kr 9. § (1) bek. b) pont], sőt ez az előre meghatározott összeg egyben a szerződés alapján megjelentetett további kiadás, ill. kiadások díját is magában foglalhatja. Nem így alakul a szerzői díj összegének meghatározása a gyakorlatban inkább előforduló esetekben, tehát akkor, amikor a felek a A>-ben szabályozott díjtételek alkalmazásában állapodnak meg [Kr 9. § (1) bek. a) pont]. Jövőben megírásra kerülő műre kötött ilyen szerződésben ugyanis egyfelől csak a díj ívenkénti mértékét határozzák meg, a díj összege pedig majd végülis a mű terjedelme — ill. szépirodalmi és ismeretterjesztő műveknél a példányszáma szerint is — alakul. Ez utóbbi adatok viszont a szerződés megkötésekor általában még nem ismeretesek, figyelemmel arra, hogy a mű . kézirata alapján a nyomtatásban megjelenő mű terjedelme rendszerint csak hozzávetőlegesen határozható meg, a példányszám eldöntése pedig a kiadó esetleges későbbi elhatározásától függ [Kr 3. § (3) bek.]. ' Másfelől — amint már említettük — aligha mérhető le a szerződés megkötésekor, hogy a műnek a közönség körében milyen sikere lesz, ill. hogy végülis az hány kiadásban jelenik majd meg a szerződés tartama alatt. A feleknek a díjra nézve a szerződés megkötésekor kifejezésre jutó megegyezése tehát ilyenkor általában csak bizonyos számítási mértéket jelöl meg, a szerzői díj teljes összege pedig végső soron a meghatározott díjtétel alapulvételével a terjedelemnek (ill. a példányszámnak) és a szerződés időtartama alatt megjelenő kiadások számának megfelelően alakul. Már megjelent mű változatlan kiadására kötött szerződés esetén fentiek azzal az eltéréssel irányadók, hogy amennyiben a megjelenő kiadás díjának kiszámításához szükséges adatok már a szerződéskötéskor ismertek (pontos terjedelem, ill. példányszám), a díjat összegszerűen is meg lehet határozni a szerződésben. Ez az újabb szerződés alapján megjelenő első kiadás díjára vonatkozik, a további kiadások díjára nézve pedig a Kr erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (a mű első kiadása és a szerződés alapján megjelenő első kiadás adott esetben nem ugyanaz).
