Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Első rész. Történeti és elméleti alapvetés

Ií. FEJEZET A szerzői jog kialakulása 1. A szerzői jog az ipari árutermelés kibonta­kozásának köszönheti megszületését és törté­neti gyökerei az ipar védelem talaján növeked­tek önálló hajtássá. Kialakulásához az írott művek többszörözési techni­kájának fejlődésén keresztül visz az út: a papírgyártás és a nyomdaipar eredményezték a szerzői alkotás kiaknázásának kizárólagosságot igénylő formáit. A bonyolult és kezdetleges papiruszkészítés mellett az i. e. má­sodik évezredben már az egyiptomiak is elkezdték kecske- és birka­bőrök írás céljaira való kikészítését. Plinius szerint Pergamonban az i. e. III. században I. Eumenes tökéletesítette az állati bőr fi­nomítását ; ezzel függetlenítette magát az egyiptomi papiruszim­porttól. Innen eredne a pergamen elnevezés. A római császárkorban a pergamen-kötetek váltották fel az addig használatos tekercse­ket. A középkori Európában kizárólag pergament használtak év­századokon át írás céljaira; ekkor már túlnyomórészt borjúbőrből készült. Közben a föld túlsó felén, 105-ben Tsai Lun kínai földmű­velésügyi miniszter fakéregből, kenderből, rongyokból és halász­hálókból előállította az első papírt. A papírkészítés titka kínai hadifoglyok útján eljutott az-arabokhoz; Bagdadban 794-ben pa­pirosmanufaktúra működött. Innen csak egy lépés Európa: 1340- ben az olaszországi Fabrianóban is üzemelt papírmalom. Német­országban Nürnbergből származik az első papír, amely 1390-ben készült. Ezzel rendelkezésre állt az írói művek többszörözésének korszerű, nagy mennyiségben előállítható és aránylag olcsón hozzá­férhető alapanyaga. Jó ideig azonban a papirosra is csak kézzel írtak. A nyomtatás kezdeteiről Japánban maradtak fenn emlékek: már a VII. század­ban fatáblákra faragták a szöveget és ezekről nyomták festékkel papirosra. A XI. században Pi Sheng kínai kovács kísérletezett betűk kovácsolásával, kora technikai eszközeivel azonban nem ju­tott messzire. A minőségi ugrásra, a külön szedhető, öntött fémbe­tűk gyártásának feltalálására 1450 körül került sor. A találmány Johannes Gutenberg mainzi nyomdász nevéhez fűződik. 17 jaV'.KiUiiim/ir, ÉSífYiáf ***-J>llHf* A nyomda- és a papíripar fejlődése 1. §. A szerzői alkotások védelmének kezdetei

Next

/
Thumbnails
Contents