Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 31 — 32. §. Kiadói szerződés ad arra, hogy külön jogszabály megállapíthassa a szerződés kiköthető leghosszabb időtartamát. Ilyen jogszabály hiányában ugyanis nincs akadálya annak, hogy a felek a határozott időtartamú szerződést viszonylag hosszú időre kössék meg. A törvény e felhatalmazása alapján több jogszabály korlátozta a kiköthető leghosszabb szerződési időtartamot. E rendelkezésektől a szerző hátrányára nem lehet eltérni, így a jogszabályban megállapított időtartamot meghaladó időre kötött szerződésnek e kikötése semmis és ennek helyébe a jogszabálynak az a rendelkezése lép, amely a leghosszabb időtartamot az adott műre vonatkoztatva meghatározza [Szjt 26. § (2) bek.]. Az Szjt bizonyos esetekben lehetőséget ad arra, hogy jogszabály megengedje határozatlan időtartamú szerződés kötését. Ez elsősorban a külföldiekkel történő szerződéseknél indokolt, akár külföldi szerző magyar kiadónál, akár magyar szerző külföldi kiadónál történő kiadásáról van szó (V hr 25. §). A nemzetközi kiadói gyakorlattól való eltérés ugyanis ezekben az esetekben a magyar szerzőkre és felhasználókra egyaránt hátrányt jelentene. Határozatlan idejű szerződés kötésére lehetőség van továbbá alkalmazott grafikai művek nem könyvkiadás keretében történő, művészi fényképek nem írói műhöz kapcsolódó kiadása esetén, valamint zeneművek kiadásánál. A szerződések feltételeire vonatkozó, fent ismertetett korlátozások mellett a feleknek figyelembe kell venniük a jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek bizonyos esetekben előírják a szerződések néhány kötelező feltételét. Az Szjt 56. §-a adott felhatalmazást arra, hogy a felhasználási szerződések törvényben nem szabályozott feltételeire nézve külön jogszabályok rendelkezzenek. Mind a szerzők, mind a felhasználók érdekei szempontjából kívánatos, hogy a szerződések érvényét, a teljesítést, valamint a jogok helyes gyakorlását elősegítő kikötések feltétlenül részeit alkossák a szerződéseknek. E törvényi felhatalmazás alapján a kiadói szerződéseket érintően elsősorban az 1/1970. (III. 20) MM sz. rendelet (Kr), a 6/1970. (VI. 20.) MM sz. rendelet (Agr), valamint a 8/1970. (VI. 20.) MM sz. rendelet (Mfr) ír elő kötelező feltételeket, amelyek közül a két utóbbi rendeletet részletesen a műfajnak megfelelően a X. fejezetben ismertetjük. A zeneművek kiadására vonatkozó 6/1972. (VIII. 19.) MM sz. rendeletre (Z/cr) pedig a 27. pontban térünk ki. Amikor az alábbiakban a kiadói szerződések feltételeit, a felek ennek alapján gyakorolható kötelességeit és jogait tárgyaljuk, áttekinthetőségi szempontból célszerűnek látszik azokat elsősorban az irodalomra vonatkozó jogszabályok alapján ismertetni, s csak ezt követően a többi műfaj ettől eltérő rendelkezéseit. Az irodalmi művek kiadói szerződéseinek feltételeit az 1/1970. (III. 20.) MM számú rendelet — a továbbiakban Kr — tartalmazza. Ennek megfelelően ez a rendelet kiterjed a szépirodalmi művekre, a tudományos, a szakmai és az ismeretterjesztő írói művekre, a tankönyvekre és oktatás célját szolgáló jegyzetekre, valamint lexikonokra és szótárakra. Kötelező feltételek | 8. Az előbbiekben említettük, hogy a törvény felhatalmazást adott a törvényben nem említett szerződési feltételeknek rendelettel történő megállapítására. Ennek 191