Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések alapján a Kr a kiadói szerződések kötelező feltételeit az alábbiakban határozza meg: a) A szerződés időtartama: Minden — már említett — irodalmi műre kötött szerződésben meg kell határozni annak időtartamát. Ezt a felek szabad megállapodással alakíthatják ugyan ki, azonban magyar nyelven írt műre 4 évnél, idegen nyelven írt műre 6 évnél, magyar nyelven már megjelent mű idegen nyelvű kiadása esetén pedig 8 évnél hosszabb időtartamra nem lehet szerződni. Jövőben megírásra kerülő műnél, ill. minden olyan esetben, amikor a kézirat elfogadására a szerződés megkötése után kerül sor, az említett időtartamokat a kézirat elfogadásától kell számítani. Többkötetes műnél ebből a szempontból az utolsó kötet kéziratának elfogadása az irányadó. b) A mű jellege, műfaja: Rögzíteni kell a mű lényeges tartalmi jellemzőit, elsősorban azt, hogy milyen jellegű műről van szó, tehát hogy a szerződés eredeti műre, szerkesztésre, átdolgozásra, fordításra stb. vonatkozik-e. Másfelől közelebbről meg kell határozni magát a műfajt is (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos stb. jellegű mű). c) A mű terjedelme: A mű terjedelmét akkor kell a szerződésben feltüntetni, ha a kikötött díjazás a terjedelemre figyelemmel jár a szerzőnek. A terjedelmet rendszerint szerzői ívekben kell meghatározni. Egy szerzői ív 40 000 betűhelynek, verses műveknél 500 sornak felel meg. Előfordulhat azonban, hogy a terjedelem ezen a módon nem jelölhető meg. Ilyenek pl. az oktatást szolgáló ÁBC-könyvek, rajzkönvvek, zenei tankönyvek, a túlnyomó részben táblázatokat, képleteket tartalmazó művek. Ilyenkor a terjedelem megjelölése szerzői ívek helyett 16 A/5 alakú nyomtatott oldalt tartalmazó ívekben, verses műveknél pedig soronként történik. Kéziratban meglevő műnél természetesen csak hozzávetőleges terjedelem megjelölésről lehet rendszerint szó, mivel azt pontosan meghatározni ekkor még nem lehet. Erre majd a kikötött díjazás elszámolásánál kerül sor. A terjedelem megjelölése tehát ilyenkor lényegében a mű egyik külső jellemzőjének meghatározására szolgál. Amennyiben ugyanis a szolgáltatott mű terjedelme jelentősen eltér a szerződésben rögzítettől, a kiadó a hibás teljesítésre irányadó szabályoknak megfelelően kijavítást (rövidítést vagy bővítést) követelhet. Már kiadott mű ismételt kiadására kötött szerződésben viszont a terjedelem pontosan megjelölhető. d) A szerző díjazása: A szerzői díj kétféle módon határozható meg a szerződésben: éspedig a Kr-hez mellékelt díjtáblázatok, ill. díjtételek alkalmazásával a mű terjedelmére, ill. példányszámára tekintettel, teliát ívenkénti díj mellett, vagy pedig ez utóbbiaktól teljesen függetlenül a felek által előre meghatározott összegben. Jellegében a kéf díjrendszer egymástól jelentős mértékben különbözik és a felek megegyezésétől függ, hogy a szerződésben melyiket kívánják alkalmazni. Amennyiben a rendelet dí jtételeinek alkalmazásában állapodnak meg, tehát a terjedelemre, ill. példányszámra figyelemmel szerződnek, megállapodásuknak a díjtételek keretein belül kell maradnia. Az ettől eltérő szerződéses kikötés ugyanis jogszabályba ütközik. így a vonatkozó szerződési kikötés semmis, amelynek helyébe a jogszabály megfelelő rendelkezése lép [Szjt 26. § (2) bek.]. Amennyiben viszont a felek a terjedelemtől, ill. példányszámtól függetlenül kívánják a 192
