Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
<S'zjt T’. Felhasználási szerződések 7. A polgári jognak, a szerzői jog anyajogának, alapvető szabályozási módszere a szerződési típusok és a szerződési feltételek szabad megállapítása, az ún diszpozitivitás [a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja — Ptk 200. § (1) bek.]. A diszpozitivitásának hármas jelentősége van: a) A tövénvnek a szerződésekre vonatkozó szabályai elsődlegesen csak orientálják a felek akaratát, de nem akadályozzák, hogy attól a felek eltérjenek. b) A felek nincsenek meghatározott szerződéstípusokhoz kötve. Módjukban van az egyes szerződéstípusok elemeit vegyíteni. Ilyen vegyes elemeket felmutató szerződéssel a későbbiek során a törvényben is találkozunk: a jövőben alkotandó műre vonatkozó szerződés a megbízási és a felhasználási szerződés elemeiből tevődik össze, sőt egyes vállalkozás jellegű elemeket is felismerhetünk benne (osztozás a kockázatban). De számos más ilyen forma is elképzelhető, pl. az eredeti mű tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban egyes felhasználási jogok megszerzése, vállalkozási szerződés és felhasználási szerződés vegyítése építőművészi tervezői alkotásnál stb. c) A diszpozitivitás harmadik jellemző vonásaként azt hangsúlyozzuk, hogy a szabálytól a felek csak egyező akarattal térhetnek el. Minden olyan esetben tehát, amikor a felek nem tértek el kifejezetten a törvény diszpozitív rendelkezésétől, a törvény erejénél fogva ez a szabály fog érvényesülni. Ez a diszpozitív szabályozási módszer legnagyobb előnye, amely a rugal-172 A feltételek szabad megállapítása kötendő számos belföldi felhasználási szerződéshez is megkívánják a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, illetve a Művészeti Alap közreműködését. Kivételesen előfordulhat az is, hogy a felhasználói oldalról magánszemély spekulációs célból, kizsákmányolási célzattal (pl. saját szerzői minőségének feltüntetése végett vagy a szerző szondt helyzetével visszaélve, aránytalan nyereség elérésére) köt felhasználási szerződést. Az ilyen szerződést — az eset körülményei szerint — mint uzsorás szerződést (Ptk 202. §), vagy mint nyilvánvalóan a szocialista együttélés követelményeibe ütköző szerződést [Ptk 200. § (2) bek.], a bíróság semmisnek fogja tekinteni. 26. Diszpozitivitás — kógencia 26. (I) A felhasználási szerződés feltételeit — a törvényben megszabott korlátok között — a felek állapítják meg. (2) A szerző hátrányára nein lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja; ugyancsak nincs helye eltérésnek a törvény alapján kibocsátott jogszabály olyan rendelkezésétől, amely az eltérést megtiltja. Az ezekbe a rendelkezésekbe ütköző szerződési kikötés semmis; helyébe a jogszabály megfelelő rendelkezése lép.
