Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 22. ß. A rádió — televízió felhasználási joga szóló ún. zenei kisjogos szerződést köt a Magyar Rádióval és Televízióval, amely a szerződésben megállapított havi átalány összeget fizeti a Hivatalnak, a rádióban és televízióban sugárzott bel- és külföldi, szerzői jogilag védett zeneművek és zeneszövegek szerzői díja címén. A szerződésben meghatározott átalány összeg csak az ún. zenei kisjog (lásd: a VIII. fejezetben) fogalmi körébe tartozó sugárzásért járó díjat foglalja magában. Az ún. nagyjogos sugárzások díját a Magyar Rádió és Televízió adásonként külön fizeti ki a szerzőknek a rendelet díjtételeinek megfelelő összegben. Ezek körét a zenei kisjogos szerződés határozza meg; eszerint ide tartozik — többek közt — a zenés színpadi művek egészének, vagy legalább egy teljes felvonásának sugárzása, színpadi művek kísérő zenéje, ha az illető színpadi művel együtt adják, színpadi művek rádió-televízió adás céljára megrövidített változatának sugárzása (egyes esetekben csak akkor, ha meghatározott időtartamot meghalad) stb. Megjegyezzük, hogy az ún. nagyjog és kisjog elhatárolása nemzetközileg is vitatott kérdés, ezért rendezése szerződésenként is változhat. A Szerzői Jogvédő Hivatal a rádió és a televízió részletes — az egyes zeneművek sugárzásának pontos időtartamát is feltüntető — zenei műsora alapján naptári évenként állapítja meg, hogy a Magyar Rádió és Televízió által fizetett átalány összegű zenei jogdíjból mennyi illeti meg személy szerint az egyes bel- és külföldi zeneszerzőket, szövegírókat és egyéb jogosultakat. Az évi felosztás után a Szerzői Jogvédő Hivatal a magyar zeneszerzőknek és zeneszövegíróknak közvetlenül fizeti ki a műveik rádió- és televízió sugárzásáért járó szerzői díjat, míg a külföldi jogosultaknak járó díjat a Hivatal az illetékes külföldi jogvédő szervekkel számolja el, a velük kötött kétoldalú viszonossági szerződései alapján; természetesen a külföldi jogvédő szervek is ugyanígy elszámolják a Hivatallal a magyar zeneszerzőknek és szövegíróknak járó jogdíjakat a külföldi rádió és televízió állomások által sugárzott magyar szöveges és szövegnélküli zeneművek után. A Magyar Rádió és Televízió tehát a Szerzői Jogvédő Hivatallal kötött zenei kisjogos szerződésben meghatározott szerzői díj ellenében — figyelemmel a Magyar Állam nemzetközi szerzői jogi Egyezményeire is — bármilyen, akár bel-, akár külföldi — már nyilvánosságra hozott — védett zeneművet jogosan sugározhat. 163 A 10. A rádió és a televízió részére a művek sugárzására vonatkozólag biztosított törvényi engedély korlátozásának esetei a következők: a) A rádiónak és a televíziónak azt a jogát, hogy a műveket törvényi engedély alapján nyilvános helyről történő közvetítés útján, vagy azok nyilvános előadásának közvetítése útján („élőben” vagy felvételről) is sugározhassa, a szerző a rendező szervvel (döntő többségben a színházakkal) kötött felhasználási szerződésében kizárhatja vagy korlátozhatja. Az Szjt-nek ez a rendelkezése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerző a színházi előadás rádió- vagy televízió közvetítését különböző feltételekhez kötheti (pl. ahhoz, hogy a közvetítéshez külön előzetes hozzájárulása A törvényi engedély korlátozásai
