Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői joy korlátái még új önálló mű címén sem teszi lehetővé az alapul szolgáló mű szerzője hozzájárulásának a mellőzését. A szerzőnek járó díj megállapítása 8. A törvényi engedély alapján történt sugárzásért a szerzőnek az Szjt szavai szerint „megfelelő díj ” jár, amin nyilvánvalóan a megfelelő összegű szerzői díjat kell érteni. A szerzői díj összegét — a zeneművek kivételével — a RTr 15. §-a határozza meg az alábbiak szerint : a) a RTr A) (rádió) és B) (televízió) jelű mellékleteiben szereplő művek után az ott meghatározott — jövőben alkotandó művekre vonatkozó — díjtételek 50%-kal csökkentett alsó és felső határa között kell a Magyar Rádiónak és Televíziónak megállapítania a szerzői díj megfelelő összegét, figyelemmel a mű színvonalára és az összes egyéb körülményekre; b) a rádióban közvetített színházi előadás szerzői díját az A) melléklet 27. pontja állapítja meg — ismételt közvetítés esetén a RTr ll.§-ának (4) bekezdése szerinti módosítással; ' c) a televízióban közvetített színházi előadások szerzői díját a RTr ll.§-ának (2), ill. (4) bekezdései szerint kell megállapítani; d) színpadi mű hanglemezről (hangszalagról) történő rádió sugárzásának díját a RTr A) melléklete 27. pontjának utolsó bekezdése tartalmazza. A törvényi engedélyen alapuló felhasználás után járó díjakról szóló fenti rendelkezéseket kell alkalmazni tekintet nélkül arra, hogy a szerző vagy az egyéb jogdíjjogosult a devizajogszabályok szerint belföldinek vagy külföldinek minősül [RTr 1. § (2) és (3) bek.]. A szerzői díjat a Vhr 19. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a sugárzástól számított 15 napon belül kell a szerzőnek kifizetni. A zeneművök sugárzásáért fizetett szerzői díj 9. A törvényi engedély keretében sugárzott zeneművek szerzői díjának összegére vonatkozóan a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a Szerzői Jogvédő Hivatal köt szerződést a Magyar Rádióval és Televízióval (Vhr 39. §). A Szerzői Jogvédő Hivatal a külföldi országok jogvédő szerveivel kötött kétoldalú viszonossági szerződései alapján a külföldi zeneszerzők és szövegírók képviseletében is jogosult a szerződés megkötésére. Közismert, hogy a rádió és televízió állomások a zeneművek legnagyobb „fogyasztói”. Például a Magyar Rádió is műsoridejének nagyobb részében zenét sugároz, önálló zenei műsor vagy kísérő, aláfestő zene formájában. A rádiónak és a televíziónak feltétlenül szüksége van tehát arra, hogy bármilyen, akár belföldi, akár külföldi zeneművet korlátlanul sugározhasson. A rádió és a televízió számára természetesen lehetetlen lenne, hogy minden egyes bel- és külföldi zeneszerzőnek és szövegírónak, akinek a művét sugározza, külön-külön fizessen jogdíjat. Az egyes zeneszerzők önmagukban szintén képtelenek lennének nyomon követni bel- és külföldön, hogy műveiket hol és mikor sugározták a rádióban és a televízióban. Ezért a rádió és televízió állomások mindenütt a zeneszerzőket és szövegírókat képviselő jogvédő szerveknek fizetik a zenei jogdíjakat. A Szerzői Jogvédő Hivatal a Vhr 39. §-a alapján meghatározott időre 162
