Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 22. §. *4 rádió — televízió felhasználási joga A törvényi engedély alapján sugározható művek köre 3. A törvényi engedély alapján való sugárzás kedvezményét az Szjt a rádió és a televízió részére valamennyi műfajú műre megadja (irodalmi művek és azok fordításai, zenei-, színpadi-, film-, képzőművészeti- stb. művek). Továbbá: az Szjt által a rádió és a televízió részére biztosított törvényi engedély kedvezménye a magyar szerzők és a külföldi szerzők védett műveire egyaránt vonatkozik. Az Szjt ugyanis a Berni Egyezmény római szövegének llbls cikkével (a párizsi szöveg is változatlan) teljes összhangban állapítja meg a rádiót és a televíziót megillető törvényi engedély feltételeit, és az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény sem korlátozza a hazai törvényhozást a törvényi engedély bevezetésében. 4. A rádió és a televízió a szerző hozzájárulása nélkül, de megfelelő díj fizetésének kötelezettsége mellett, bármilyen védett művet tetszés szerinti alkalommal sugározhat mégpedig akár saját műsora, akár színházból vagy más nyilvános helyről történő közvetítés keretében és akár közvetlen („élő") adásban, akár kép-, illetőleg hangfelvételről (képszalag, hangszalag, hanglemez stb.) a következő három feltételtől függően: a) a művet bármilyen módon, bárhol és bármilyen nyelven (irodalmi műveknél) már jogosan nyilvánosságra hozták; b) a művet minden változtatás nélkül sugározzák, tehát úgy ahogyan azt a szerző hozzájárulásával nyilvánosságra hozták; c) a szerző nevét fel kell tüntetni. A törvényi engedély alapján történő rádió és televízió sugárzás feltételei 5. A nyilvánosságra hozatalt illetően mindenek előtt utalunk a II. fejezetben a nyilvánosságrahozatali jogokról elmondottakra (lásd a 8. §-nál). A törvényi engedély szempontjából közömbös, hogy a mű nvilvánosságrahozatala Magyarországon, vagy bármilyen más országban történt-e; ugyancsak közömbös, hogy milyen nyelven történt az irodalmi mű nvilvánosságra hozatala. Utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy a művet a rádió és a televízió a törvényi engedély alapján csak az eredeti nyelven sugározhatja, hanem éppen ellenkezőleg: a törvényi engedély alapján a rádió és a televízió jogosult nézetünk szerint a művet bármilyen nyelven sugározni. A fordító ugyanis nem alkot új művet, hanem az eredeti művet adja vissza változtatás nélkül más nyelven. Az eredeti mű és fordítása tehát egvugyanazon művet testesíti meg, teszi érzékelhetővé különböző nyelveken, hisz a fordításnál elengedhetetlen követelmény, hogy az eredeti művet hűen és minden változtatás nélkül jutassa kifejezésre. Éppen ezért a fordítás nem azonos az ún. átültetéssel, amely az eredeti műnek csak részben a fordítása, részben viszont már az átdolgozása. A rádió és a televízió sugárzási törvényi engedélye tehát a fordításra vonatkozó törvényi engedélyt is szükségszerűen magában foglalja. Ellenkező esetben ugyanis a külföldi, illetőleg az idegen nyelven nyilvánosságra hozott művek vonatkozásában a törvényi engedély érvényesülését a szer-Jíyüvánosságra hozott ni fi sugárzása
