Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 21. §. Ünnepélyek — magánhasználat zártkörűek, de nyilvánosak. Ugyanez vonatkozik az olyan bálokra (pl. jogászbál), vagy vállalati mulatságokra, amelyeken csak meghívóval lehet részt venni, illetőleg amelyeken csak a vállalat dolgozói lehetnek jelen stb. A nyilvános előadás fogalma szempontjából csakúgy, mint a szabad felhasználás feltételei szempontjából közömbös, hogy a mű nyilvános előadása „élőben” vagy gépi úton (hanglemez, hang- vagy képszalag, rádió-, televízió vevőkészülék stb.) történik-e. Idevonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság Af. IV. 21 299/1958. számú Ítéletében foglalt úgy állást, hogy „védett zeneműnek üdülőben engedély nélkül rádió-hangszórón vagy hanglemezen keresztül történt nyilvános előadása a szerzői jog megsértését eredményezi, mert meghaladja a családiasság és háziasság körét, s a különböző családokhoz tartozó nagyszámú személy nyilvánosságát jelenti”. A Legfelsőbb Bíróság egy másik ítéletében (Pf. III. 20 094/1972.), amelynél az italboltban üzemeltetett rádió- és televíziókészülék után a szerzői díj fizetését megtagadták, kifejtette a következőket: „A már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadása különböző módon és formában történhet. A zeneművek nyilvános előadásának kell tekinteni a nyilvános szórakozóhelyeken, a vendéglátóiparban a vendégek (fogyasztó közönség) részére rendelkezésre álló helyiségekben elhelyezett rádión és televízión közvetített zeneműveket is. Következésképpen ezek után a vendéglátóipari egységet üzemeltető szerv szerzői jogdíjat köteles fizetni. — mégpedig a Művelődésügyi Minisztérium 40 135/1970. számú rendelkezésével (Művelődésügyi Közlöny 1970. évi 22. szám) jóváhagyott szabályzatnak megfelelő mértékben. Téves tehát az alperesnek az a fellebbezési előadása, hogy az italboltjában üzemeltetett televízió és rádió után a Magyar Postának fizetett előfizetési díjon felül egyéb díjat nem köteles fizetni. A Magyar Posta részére fizetett előfizetési díj ugyanis csak az üzemeltetési díjat tartalmazza, de a zenemű nyilvános előadása után járó szerzői jogdíjat nem.” Az Szjt 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a nyilvános előadás szempontjából szerzői jogi védelem alatt áll, a műfajra való tekintet nélkül, minden mű, amely természeténél fogva egyáltalában előadható (zenemű, színpadi mű, irodalmi mű, koreográfiái mű stb.). Az Szjt 21. §-ának (1) —(2) bekezdései valamennyi műfajra kiterjedően egységesen szabályozzák nyilvános előadás szempontjából a szabad felhasználás feltételeit. Ezenkívül a nyilvános előadással kapcsolatban az egyes műfajokra vonatkozó külön rendelkezéseket tartalmaznak az Szjt 36. §-a (irodalmi művek), 38. §-a (színpadi művek), 40. §-a (zeneművek) és 42. §-ának (1) bekezdése (filmek). 155 2. A szabad felhasználásnak a nyilvános előadás körében is előfeltétele, hogy a) a művet bármilyen módon már nyilvánosságra hozták; e tekintetben utalunk a nyilvánosságrahozatah jogról elmondottakra (lásd a 8. §-nál). Nyilvánosságra még nem hozott mű első nyilvános előadásához a szerző hozzájárulása feltétlenül szükséges; b) a mű csak változtatás nélkül adható elő szabadon. Amennyiben a szerző érvényesíti visszavonási jogát (Szjt 11. §), a mű a szabad felhasználás köré-A szabad felhasználás általános feltételei a nyilvános előadásnál
