Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői jog korlátái ben sem adható többé elő nyilvánosan, feltéve, hogy a visszavonásról a felhasználónak tudomása van. 3. Már nyilvánosságra hozott művet változtatás nélkül a következő esetekben szabad a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül nyilvánosan előadni: a) Iskolai ünnepélyeken; iskolai ünnepélynek minősül az oktatási keretek közt (az alsó-, közép- és felsőoktatásban, a szakmunkástanulók képzésében, valamint a dolgozók szervezett szakmai és politikai továbbkéj)zésének keretében) oktatásban részesülők közreműködésével rendezett és valamely alkalomhoz kapcsolódó műsoros előadás (Vhr 17. §). b) Az oktatási rendszerbe tartozó intézmények által rendezett iskolai célú műsoros előadásokon; iskolai célú műsoros előadás, ha iskolai oktatás célját szolgálja, továbbá enélkül is abban az esetben, ha az előadás bevétele (belépődíj stb.) oktatási vagy nevelési célok támogatására szolgál. Az oktatási rendszerbe tartozó intézmények (iskolák): az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, ideértve a szakmunkásképző intézményeket is [a 18/1970. (XI. 29.) MM sz. rendelet végrehajtásáról szóló művelődésügyi minisztériumi tájékoztató II/2. pontja, Művelődésügyi Közlöny 1971. 7. sz.]. Míg tehát az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények valamint a szakmunkásképző intézmények által rendezett iskolai ünnepélyeken és iskolai célú műsoros előadásokon egyaránt szabadon előadhatók — változtatás nélkül — a már nyilvánosságra hozott művek addig, a dolgozók szervezett szakmai és politikai továbbképzésének keretében a szabad felhasználás csak az iskolai ünnepélynek minősülő műsoros előadásokra vonatkozik. c) Alkalomszerű és zártkörű összejöveteleken, ha a művek előadása jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban. Összejövetelek pl. a műsoros előadások és a táncmulatságok, az alkalomszerűség itt az állandó rendszeresség ellentétét jelenti. Zártkörű többek közt az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek vagy társadalmi szervezetek által saját dolgozóik részére rendezett összejövetel is [Vhr 18. § (2) bek.]. Jövedelemszerzésnek minősül a belépődíj szedése akkor is, ha egyéb elnevezés alatt (meghívó- vagy műsormegváltás, szokásos összeget meghaladó ruhatári díj stb.) történik; jövedelemfokozás célját szolgálja a művek előadása, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó üzem (üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig az üzlethelyiséget látogató vendégeket szórakoztassa [Vhr 18. § (1) bek.]. A közvetett jövedelemszerzési célzat leggyakoribb esete, amikor a rendező szerv italmérésből vagy egyéb vendéglátói szolgáltatásból tesz szert jövedelemre. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. A szabad felhasználás esetei a nyilvános előadás körében 156
