Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői jog korlátái Az időszerű műsorokban a műveknek „kisebb részeit” szabad csak közölni, de feltétlenül az információs cél által indokolt terjedelemig. Nem közölhetők viszont szabadon a híradókban, illetőleg a rádió és a televízió időszerű műsoraiban azok a művek, amelyek nem az illető napi esemény kapcsán hangzottak el vagy azzal összefüggésben nem állnak. Például az olyan üzemi filmhíradó felvétel, amely a gépeket mutat ja ugyan működés közben, de amelyhez utólag aláfestő zenét szinkronizáltak. A nyilvános kiállítás szintén „napi esemény”, amelyről a filmhíradó és a televízió-híradó szabadon beszámolhat a kiállított képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és fényképészeti művek bemutatásával; továbbá a sajtó is szabadon közölhet felvételeket a kiállított műalkotásokról, akár a kiállításról közölt beszámoló vagy bírálat kíséretében, akár anélkül. Nyilvánvaló, hogy mindezek a szabad felhasználások a szerzők érdekében is állnak. 1. A magánhasználat körét meghaladó előadás a mű nyilvános előadásának minősül. A nyilvános előadás fogalma a gyakorlatban alakult ki. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint (Elvi 1423/1952-VI/24. III. K. 593. sz.). „a szerzői jog szempontjából nyilvános előadás minden olyan előadás, amely a családiasság vagy háziasság körén túl megy és így a nyilvános előadás fogalma — szerzői jogi vonatkozásban — nem függ attól, hogy az előadás korlátlanul hozzáférhető-e. vagy belépő díjhoz van-e kötve.” A Legfelsőbb Bíróság Áf. IV. 21 995/1957. sz. ítéletében szintén kimondta, hogy „az állandó bírói gyakorlat szerint nyilvánosnak számít minden olyan előadás, amely a családiasság, háziasság körén túl megy. Védett zeneműnek kiállítási helyiségben rádión keresztül történt sugárzását tehát nyilvános előadásnak kell tekinteni”. A nyilvánosság hiánya nem esik egybe a zártkörűség fogalmával, az utóbbi csupán a hozzáférhetőség korlátozott voltát jelenti, ami azonban nem zárja ki az előadás nyilvánosságát. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a zártkörű előadás is meghaladhatja a családiasság és a háziasság körét. Pl. az Operaházban csak meghívott vendégek részére tartott díszelőadások bár 154 21. §. Nyilvános előadás szabad felhasználás alapján; előadás magánhasználatra 21. §. (1) Már nyilvánosságra hozott mű iskolai ünnepélyeken és egyéb iskolai célokra előadható. (2) Alkalomszerűen tartott zártkörű összejöveteleken, továbbá tömegmegmozdulások (ünnepi felvonulás stb.) alkalmával a már nyilvánosságra hozott mű előadható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban. (3) A mű magánhasználatra előadható, illetőleg lejátszható, ha ez jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A nyilvános előadásról általában
